Nyugdíjkorhatár közelében van a háziorvosok jelentős hányada, nem igazán van utánpótlás

Orvosutánpótlás hiányában öt éven belül 13 község falvaiban több mint 35 ezer ember maradhat háziorvosi ellátás nélkül. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Orvosutánpótlás hiányában öt éven belül 13 község falvaiban több mint 35 ezer ember maradhat háziorvosi ellátás nélkül. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Óriási probléma alakulhat ki a Hargita megyei egészségügyi alapellátásban a következő esztendőkben, ugyanis a háziorvosoknak csaknem a 40 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt öt éven belül. A fő gond az, hogy nincs utánpótlás, ugyanis nem vonzó ez a pálya, az orvosi egyetemen is csak néhány helyet biztosítottak családorvosi képzésre a korábbi években. Hargita megyében már most vannak olyan orvosok, akik több községben rendelnek, hogy a falvak lakói ne maradjanak ellátás nélkül, olyan szakember is van, aki ezért hetente 600 kilométert vezet. „A család ráment, csak én maradtam s a szakma” – mondja az áldozatvállalásról.

Széchely István

2020. augusztus 29., 22:072020. augusztus 29., 22:07

Hargita megyében alig több mint másfél száz háziorvos praktizál, ám nagyon sokan közülük öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, és amint arról Biró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke lapunknak beszámolt, pótlásukra egyelőre semmi esély nincs. „A következő öt évben körülbelül ötven kolléga fog nyugdíjba menni vagy fogja elhagyni a rendszert.

Idézet
Amikor rövid időn belül ki fog esni a rendszerből 40-50 kolléga, az hihetetlenül nagy fennakadásokat fog okozni. Lesznek olyan zónák, amelyek teljesen családorvos nélkül maradnak. Már jelenleg is van olyan kolléga, akinek 7-8 ezer páciense van, mert nincs abban a térségben más orvos

– vázolta a helyzetet az orvosi kollégium elnöke, megjegyezve, hogy pár éven belül ez sokkal gyakoribb lesz Udvarhelyszéken, Csíkszéken és Gyergyószéken egyaránt.

Nehéz szakterület ez és nem vonzó a háziorvosi pálya az orvostanhallgatók számára – sorolja az utánpótlás akadályait Biró László. „Különösebben az se válik az ínyére senkinek”, hogy a rendelési program felében azzal kelljen foglalkozzon, hogy működik-e az elektronikus egészségügyi rendszer vagy sem,

de gond az is, hogy az egészségügyben az elmúlt években elrendelt béremelések nem terjedtek ki a háziorvosi rendszerre.

Ugyan pácienslétszám-függő az, hogy kinek mekkora a rendelőnkénti bevétele, de akinek magas, annak ezért komoly áldozatokat kell hoznia:

ügyeletezést vállal, több helyen dolgozik, a családorvosi permanenciaközpontban is tevékenykedik

– magyarázta a megyei orvosi kollégium elnöke.

Erősíteni kell az utánpótlásképzést

A nyugdíjazások miatt megürülő helyeket még akkor sem lehetne feltölteni, ha vonzó lenne a szakma, ugyanis

kevés családorvos kerül ki az orvosi egyetemről.

Legutóbb nem követte, de az azt megelőző évben öt helyet biztosítottak családorvosi képzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ami nagyon kevés, hiszen évente legalább 40-50 orvostanhallgató kellene végezzen ezen a szakterületen, hogy pótolni lehessen a fokozódó hiányt – mondta Biró László, hozzáfűzve, utólag ugyan növelték a helyek számát, de azok nem teltek be. Megyei szinten nagyok sok szakmai beszélgetést lezajlott már az érintett intézmények között a megoldási lehetőségekről – mondta kérdésünkre az orvosi kollégium elnöke, aki szerint

orvos-utánpótlásra akkor lesz esély, ha az orvosi egyetemen növelik a családorvosi képzésre biztosított helyek számát, de a szakmát is vonzóbbá kellene tenni, az adminisztratív munkát pedig csökkenteni.

A nyugdíjazások miatt már idén is csökkent Hargita megyében a háziorvosi ellátás településenkénti lefedettsége. Noha az orvosok közül sokan a koronavírus-fertőzést tekintve már a veszélyeztetett korcsoportba tartoznak, nem jellemző, hogy emiatt hagynák el a pályát. Hasonló okból mindeddig egy orvos kérte nyugdíjazását, de amint azt Biró László megjegyezte, ha nem változik a helyzet, a jövőben ez nem marad egyedi eset.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

A legérintettebb települések

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár múlt év végén készített egy kimutatást az egészségügyi alapellátásról, a helyzet azonban már azóta is romlott – tudtuk meg Karda Istvántól, az intézmény ügyvezető igazgatójától, aki lapunk kérésére aktualizálta az elemzést. Eszerint

Hargita megyében 13 településen éri el a nyugdíjkorhatárt az összes háziorvos öt éven belül.

Orvosutánpótlás hiányában a 13 község – Etéd, Csíkkarcfalva, Csíkkozmás, Felsőboldogfalva, Szépvíz, Galócás, Csíkmadaras, Homoródalmás, Kászonaltíz, Csíkszentimre, Máréfalva, Gyergyóvárhegy és Gyergyóújfalú – falvaiban

több mint 35 ezer ember maradhat háziorvosi ellátás nélkül.

Ezen kívül még számtalan olyan település is van a megyében, ahol ugyan nem mind, de az orvosok egy része szintén eléri a nyugdíjkorhatárt az elkövetkező öt évben. Megyeszerte a 151-ből 59 háziorvos van ebben a helyzetben, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent.

Próbálnak toborozni

A háziorvoshiány nem csak vidéki településeken jelent problémát, már a városokat is érinti.

Az utánpótlásra átmenetileg a munkapontok jelenthetnek megoldást, vagyis az, ha más települések háziorvosai átjárnak dolgozni a szakember nélkül maradt községekbe

– válaszolta kérdésünkre Karda István. Ez azonban nem jelent tartós megoldást és az orvosok sem szívesen vállalnak újabb praxisokat, és az ezekkel járó állandó ingázást. Új háziorvosok nemigen érkeznek a megyébe, idén ketten jöttek, de az elmúlt öt évben is csak 17-en. A megyei egészségbiztosítási pénztár képviselői a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is próbáltak orvosokat toborozni, elmentek tavaly decemberben egy találkozóra, amelyen a magyar rezidensek voltak meghívva, de ennek a próbálkozásnak is csak három év múlva lehet eredménye.

„Ezt nem lehet fizikailag bírni”

A háziorvoshiány miatt van olyan szakember, aki már több községben próbálja biztosítani az egészségügyi alapellátást. Ezt többnyire azért teszik, hogy ne maradjanak teljesen orvosi ellátás nélkül az érintett települések.

A helyzet paradoxona azonban az, hogy ha pácienseik száma 3000 fölé nő, elveszítik a fejkvótás finanszírozás egy részét, a csökkenés mértéke elérheti a 25-50 százalékot is.

Nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg – hiszen ezért dolgoznak –, de a háziorvosok nincsenek jól megfizetve és ezért nem vonzó a szakma a fiatalok számára – mondta el lapunknak az egyik Hargita megyei háziorvos, aki több településen is próbálja biztosítani az ellátás folytonosságát.

Ő elsősorban azért vállalta el átmenetileg a többletmunkát, hogy az érintett településeken élők ne maradjanak orvos nélkül, de nem tudja ellátni a teljeskörű háziorvosi feladatokat mindenütt, és nem tudja sokáig csinálni ezt

– mondta el lapunknak a szakember, aki nem kíván a figyelem középpontjába kerülni, ezért azt kérte, ne közöljük a nevét. „Úgy vállaltam el, hogy addig csinálom, amíg megoldódik a hiány, de semmi esetre sem hosszútávon, mert ezt nem lehet fizikailag bírni” – fogalmazott. Hetente 600 kilométert vezet, hogy minden munkaponton tudjon rendelni, de konzultációkat így sem tud mindenütt vállalni. „Ha valaki meghal, nincs, aki pecsétet tegyen a halotti bizonyítványra.

Idézet
Ha nincs orvos, bezárják a rendelőt, nem lesz, aki megírjon egy beutalót, egy receptet a nyugdíjasoknak

– részletezte vállalásának az okát. Ez azonban áldozatokkal jár: „ráment a család, csak én maradtam s a szakma” – fűzte hozzá a háziorvos.

Jogszabályok
A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében az orvosok 67-ik életévük betöltésekor nyugdíjba vonulnak. Kivételt képeznek ez alól a Román Orvostudományi Akadémia tagjai, az orvostudomány doktorai és az egyetemi professzorok, ők 70 éves korukig tevékenykedhetnek az állami szektorban. Ugyanez érvényes azokra a háziorvosokra is, akik vidéki rendelőkben dolgoznak – ők évenkénti szerződéshosszabbításokkal szintén 70 éves korukig praktizálhatnak. Ugyanakkor azok az orvosok, akik az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződés alapján dolgoznak, folytathatják tevékenységüket a nyugdíjkorhatár betöltése után is, évenként meghosszabbított engedély alapján.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest