– vázolta a helyzetet az orvosi kollégium elnöke, megjegyezve, hogy pár éven belül ez sokkal gyakoribb lesz Udvarhelyszéken, Csíkszéken és Gyergyószéken egyaránt.

Nehéz szakterület ez és nem vonzó a háziorvosi pálya az orvostanhallgatók számára – sorolja az utánpótlás akadályait Biró László. „Különösebben az se válik az ínyére senkinek”, hogy a rendelési program felében azzal kelljen foglalkozzon, hogy működik-e az elektronikus egészségügyi rendszer vagy sem,

Ugyan pácienslétszám-függő az, hogy kinek mekkora a rendelőnkénti bevétele, de akinek magas, annak ezért komoly áldozatokat kell hoznia:

– magyarázta a megyei orvosi kollégium elnöke.

Erősíteni kell az utánpótlásképzést

A nyugdíjazások miatt megürülő helyeket még akkor sem lehetne feltölteni, ha vonzó lenne a szakma, ugyanis

Legutóbb nem követte, de az azt megelőző évben öt helyet biztosítottak családorvosi képzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ami nagyon kevés, hiszen évente legalább 40-50 orvostanhallgató kellene végezzen ezen a szakterületen, hogy pótolni lehessen a fokozódó hiányt – mondta Biró László, hozzáfűzve, utólag ugyan növelték a helyek számát, de azok nem teltek be. Megyei szinten nagyok sok szakmai beszélgetést lezajlott már az érintett intézmények között a megoldási lehetőségekről – mondta kérdésünkre az orvosi kollégium elnöke, aki szerint

A nyugdíjazások miatt már idén is csökkent Hargita megyében a háziorvosi ellátás településenkénti lefedettsége. Noha az orvosok közül sokan a koronavírus-fertőzést tekintve már a veszélyeztetett korcsoportba tartoznak, nem jellemző, hogy emiatt hagynák el a pályát. Hasonló okból mindeddig egy orvos kérte nyugdíjazását, de amint azt Biró László megjegyezte, ha nem változik a helyzet, a jövőben ez nem marad egyedi eset.

Orvosutánpótlás hiányában a 13 község – Etéd, Csíkkarcfalva, Csíkkozmás, Felsőboldogfalva, Szépvíz, Galócás, Csíkmadaras, Homoródalmás, Kászonaltíz, Csíkszentimre, Máréfalva, Gyergyóvárhegy és Gyergyóújfalú – falvaiban

Ezen kívül még számtalan olyan település is van a megyében, ahol ugyan nem mind, de az orvosok egy része szintén eléri a nyugdíjkorhatárt az elkövetkező öt évben. Megyeszerte a 151-ből 59 háziorvos van ebben a helyzetben, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent.

Próbálnak toborozni

A háziorvoshiány nem csak vidéki településeken jelent problémát, már a városokat is érinti.

– válaszolta kérdésünkre Karda István. Ez azonban nem jelent tartós megoldást és az orvosok sem szívesen vállalnak újabb praxisokat, és az ezekkel járó állandó ingázást. Új háziorvosok nemigen érkeznek a megyébe, idén ketten jöttek, de az elmúlt öt évben is csak 17-en. A megyei egészségbiztosítási pénztár képviselői a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is próbáltak orvosokat toborozni, elmentek tavaly decemberben egy találkozóra, amelyen a magyar rezidensek voltak meghívva, de ennek a próbálkozásnak is csak három év múlva lehet eredménye.

„Ezt nem lehet fizikailag bírni”

A háziorvoshiány miatt van olyan szakember, aki már több községben próbálja biztosítani az egészségügyi alapellátást. Ezt többnyire azért teszik, hogy ne maradjanak teljesen orvosi ellátás nélkül az érintett települések.

Nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg – hiszen ezért dolgoznak –, de a háziorvosok nincsenek jól megfizetve és ezért nem vonzó a szakma a fiatalok számára – mondta el lapunknak az egyik Hargita megyei háziorvos, aki több településen is próbálja biztosítani az ellátás folytonosságát.

– mondta el lapunknak a szakember, aki nem kíván a figyelem középpontjába kerülni, ezért azt kérte, ne közöljük a nevét. „Úgy vállaltam el, hogy addig csinálom, amíg megoldódik a hiány, de semmi esetre sem hosszútávon, mert ezt nem lehet fizikailag bírni” – fogalmazott. Hetente 600 kilométert vezet, hogy minden munkaponton tudjon rendelni, de konzultációkat így sem tud mindenütt vállalni. „Ha valaki meghal, nincs, aki pecsétet tegyen a halotti bizonyítványra.

– részletezte vállalásának az okát. Ez azonban áldozatokkal jár: „ráment a család, csak én maradtam s a szakma” – fűzte hozzá a háziorvos.