Nyugdíjkorhatár közelében van a háziorvosok jelentős hányada, nem igazán van utánpótlás

Hargita megyében alig több mint másfél száz háziorvos praktizál, ám nagyon sokan közülük öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, és amint arról Biró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke lapunknak beszámolt, pótlásukra egyelőre semmi esély nincs. „A következő öt évben körülbelül ötven kolléga fog nyugdíjba menni vagy fogja elhagyni a rendszert.

– vázolta a helyzetet az orvosi kollégium elnöke, megjegyezve, hogy pár éven belül ez sokkal gyakoribb lesz Udvarhelyszéken, Csíkszéken és Gyergyószéken egyaránt.

Nehéz szakterület ez és nem vonzó a háziorvosi pálya az orvostanhallgatók számára – sorolja az utánpótlás akadályait Biró László. „Különösebben az se válik az ínyére senkinek”, hogy a rendelési program felében azzal kelljen foglalkozzon, hogy működik-e az elektronikus egészségügyi rendszer vagy sem,

de gond az is, hogy az egészségügyben az elmúlt években elrendelt béremelések nem terjedtek ki a háziorvosi rendszerre.

Ugyan pácienslétszám-függő az, hogy kinek mekkora a rendelőnkénti bevétele, de akinek magas, annak ezért komoly áldozatokat kell hoznia:

ügyeletezést vállal, több helyen dolgozik, a családorvosi permanenciaközpontban is tevékenykedik

– magyarázta a megyei orvosi kollégium elnöke.

A nyugdíjazások miatt megürülő helyeket még akkor sem lehetne feltölteni, ha vonzó lenne a szakma, ugyanis

kevés családorvos kerül ki az orvosi egyetemről.

Legutóbb nem követte, de az azt megelőző évben öt helyet biztosítottak családorvosi képzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ami nagyon kevés, hiszen évente legalább 40-50 orvostanhallgató kellene végezzen ezen a szakterületen, hogy pótolni lehessen a fokozódó hiányt – mondta Biró László, hozzáfűzve, utólag ugyan növelték a helyek számát, de azok nem teltek be. Megyei szinten nagyok sok szakmai beszélgetést lezajlott már az érintett intézmények között a megoldási lehetőségekről – mondta kérdésünkre az orvosi kollégium elnöke, aki szerint

orvos-utánpótlásra akkor lesz esély, ha az orvosi egyetemen növelik a családorvosi képzésre biztosított helyek számát, de a szakmát is vonzóbbá kellene tenni, az adminisztratív munkát pedig csökkenteni.

A nyugdíjazások miatt már idén is csökkent Hargita megyében a háziorvosi ellátás településenkénti lefedettsége. Noha az orvosok közül sokan a koronavírus-fertőzést tekintve már a veszélyeztetett korcsoportba tartoznak, nem jellemző, hogy emiatt hagynák el a pályát. Hasonló okból mindeddig egy orvos kérte nyugdíjazását, de amint azt Biró László megjegyezte, ha nem változik a helyzet, a jövőben ez nem marad egyedi eset.

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár múlt év végén készített egy kimutatást az egészségügyi alapellátásról, a helyzet azonban már azóta is romlott – tudtuk meg Karda Istvántól, az intézmény ügyvezető igazgatójától, aki lapunk kérésére aktualizálta az elemzést. Eszerint

Hargita megyében 13 településen éri el a nyugdíjkorhatárt az összes háziorvos öt éven belül.

Orvosutánpótlás hiányában a 13 község – Etéd, Csíkkarcfalva, Csíkkozmás, Felsőboldogfalva, Szépvíz, Galócás, Csíkmadaras, Homoródalmás, Kászonaltíz, Csíkszentimre, Máréfalva, Gyergyóvárhegy és Gyergyóújfalú – falvaiban

több mint 35 ezer ember maradhat háziorvosi ellátás nélkül.

Ezen kívül még számtalan olyan település is van a megyében, ahol ugyan nem mind, de az orvosok egy része szintén eléri a nyugdíjkorhatárt az elkövetkező öt évben. Megyeszerte a 151-ből 59 háziorvos van ebben a helyzetben, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent.

A háziorvoshiány nem csak vidéki településeken jelent problémát, már a városokat is érinti.

Az utánpótlásra átmenetileg a munkapontok jelenthetnek megoldást, vagyis az, ha más települések háziorvosai átjárnak dolgozni a szakember nélkül maradt községekbe

– válaszolta kérdésünkre Karda István. Ez azonban nem jelent tartós megoldást és az orvosok sem szívesen vállalnak újabb praxisokat, és az ezekkel járó állandó ingázást. Új háziorvosok nemigen érkeznek a megyébe, idén ketten jöttek, de az elmúlt öt évben is csak 17-en. A megyei egészségbiztosítási pénztár képviselői a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is próbáltak orvosokat toborozni, elmentek tavaly decemberben egy találkozóra, amelyen a magyar rezidensek voltak meghívva, de ennek a próbálkozásnak is csak három év múlva lehet eredménye.

A háziorvoshiány miatt van olyan szakember, aki már több községben próbálja biztosítani az egészségügyi alapellátást. Ezt többnyire azért teszik, hogy ne maradjanak teljesen orvosi ellátás nélkül az érintett települések.

A helyzet paradoxona azonban az, hogy ha pácienseik száma 3000 fölé nő, elveszítik a fejkvótás finanszírozás egy részét, a csökkenés mértéke elérheti a 25-50 százalékot is.

Nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg – hiszen ezért dolgoznak –, de a háziorvosok nincsenek jól megfizetve és ezért nem vonzó a szakma a fiatalok számára – mondta el lapunknak az egyik Hargita megyei háziorvos, aki több településen is próbálja biztosítani az ellátás folytonosságát.

Ő elsősorban azért vállalta el átmenetileg a többletmunkát, hogy az érintett településeken élők ne maradjanak orvos nélkül, de nem tudja ellátni a teljeskörű háziorvosi feladatokat mindenütt, és nem tudja sokáig csinálni ezt

– mondta el lapunknak a szakember, aki nem kíván a figyelem középpontjába kerülni, ezért azt kérte, ne közöljük a nevét. „Úgy vállaltam el, hogy addig csinálom, amíg megoldódik a hiány, de semmi esetre sem hosszútávon, mert ezt nem lehet fizikailag bírni” – fogalmazott. Hetente 600 kilométert vezet, hogy minden munkaponton tudjon rendelni, de konzultációkat így sem tud mindenütt vállalni. „Ha valaki meghal, nincs, aki pecsétet tegyen a halotti bizonyítványra.

– részletezte vállalásának az okát. Ez azonban áldozatokkal jár: „ráment a család, csak én maradtam s a szakma” – fűzte hozzá a háziorvos.