
Elbocsátás helyett bértámogatásos munkaidő-csökkentéssel vészelhetik át a nehéz időszakot a bajba került vállalkozások
Fotó: Gábos Albin
Csökkentett munkaidős támogatással, számítástechnikai eszközök megvásárlására nyújtott juttatással és a szezonális alkalmazások pénzügyi ösztönzésével próbálja csökkenteni az állam a járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásait. Az újabb támogatások heteken belül igényelhetők lesznek, a programok részleteiről, az igénylési feltételekről a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezérigazgatójától érdeklődtünk.
2020. augusztus 14., 10:562020. augusztus 14., 10:56
Újabb gazdasági támogatási programokról fogadott el sürgősségi kormányrendeletet néhány napja a kormány, a szabályozás a héten meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, noha az alkalmazási normákra és így a programok gyakorlatba ültetésére még néhány hetet várni kell.
A megrendelések, megbízások vagy az üzleti forgalom csökkentésére rosszabb esetben elbocsátásokkal, jobb esetben munkaidő-csökkentéssel szoktak válaszolni a cégek. Az utóbbira biztosít támogatást az állam az új programban, ezáltal megpróbálva megelőzni az elbocsátásokat, egyszersmind azt is, hogy a munkaidő-csökkentés által érintett alkalmazottak ne kerüljenek megélhetési nehézségekbe.
Így az alkalmazott sem jár rosszul, ugyanis megkapja majdnem a teljes fizetését. Az egyszerűség kedvéért egy 1000 lejes bérre számoltuk ki a támogatás hatását a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezérigazgatója, Tiberiu Pănescu segítségével: ha a 8 órás munkaidőt a felére csökkenti a munkáltató, akkor az általa fizetendő bérköltség 500 lej lesz, ehhez pedig hozzájön a bér elvesztett másik felének a pótlására nyújtott állami támogatás, tehát az 500 lej 75 százaléka, azaz 375 lej. A munkaidő-csökkentés által érintett alkalmazott így csak 125 lejt veszít el a korábbi 1000 lejes bérből, viszont csak feleannyit kell dolgozzon.
Van azonban néhány fontos feltétele a támogatás igénylésének.
Ez a munkaprogramot egy hónapra előre meg kell szabni és nem lehet időközben módosítani, és az új munkaprogram életbe léptetése előtt legalább öt nappal tájékoztatni kell az érintett alkalmazottakat. A támogatást ugyanakkor nem előlegben kapja meg a vállalkozás, hanem elszámolás alapján, így saját pénzéből kell kifizesse a béreket és az azokra számolt adókat, társadalombiztosítási járulékokat, a támogatást pedig ezt követően, tíz napon belül kapja meg – sorolta a fontosabb feltételeket Tiberiu Pănescu, megjegyezve, hogy a pénzállománynak a mozgásába az utóbbi feltételt fontos betervezni. A munkaidő-csökkentésre biztosított támogatást egyébként egy német modell – a kurzarbeit, illetve kurzarbeitergeld – alapján dolgozta ki az állam, ott már száz éve alkalmazzák ezt különböző gazdasági krízisek idején – jegyezte meg az igazgató.
A munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül számítástechnikai eszközök vásárlására is lehet egy egyszeri, alkalmazottanként 2500 lej értékű támogatást igényelni. Ezzel a távmunkához kíván megfelelő eszközfeltételeket biztosítani az állam.
Az még nincs meghatározva, hogy pontosan milyen számítástechnikai eszközök megvásárlására lehet igényelni a támogatást, program alkalmazási normái 30 napon belül kell elkészüljenek, az ad majd választ a kérdésre – tájékoztatott a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. A sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor ez ugyan még nem volt világos, de a támogatásból megvásárolt eszköz a cég tulajdonába kerül – tisztázta a bizonytalanságokat Tiberiu Pănescu. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy miként kell majd elszámolni a támogatást, illetve kisebb értékű eszköz megvásárlása esetén a különbözetnek mi lesz a sorsa és miként kell azt elszámolni, ezt is az alkalmazási normákban pontosítják majd – jegyezte meg az igazgató.
Az állam a kényszerszabadságról visszavett alkalmazottak esetében szezonális alkalmazásokra is bértámogatást biztosít az új programban, év végéig. Ezzel a lehetőséggel azok a vállalkozások élhetnek, amelyek három hónapnál nem hosszabb időre alkalmaznak szezonális munkaerőt.
A jó hír az, hogy a szezonális munkaerőt foglalkoztató vállalkozások nem feltétlenül most kell elvégezzék az bértámogatásos alkalmazásokat, élhetnek a lehetőséggel jövő hónaptól vagy októbertől is, attól függően, hogy mikor van szükségük a rövid távra felvett alkalmazottakra – magyarázta Tiberiu Pănescu.
Az állam egyébként az együttműködési szerződés alapján foglalkoztatott bedolgozók, egyéni vállalkozók (PFA, ÎI, stb.) esetében is bértámogatást biztosít a munkaprogram-csökkentésre, ez viszont a megyei szociális kifizetési és felügyelőségi ügynökségen keresztül folyósítják majd.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Nagyszabású tiltakozást tart szerdán az új bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tanügyi érdekvédelem törekvéseit azonban több kedvezőtlen tényező is akadályozza.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
szóljon hozzá!