Egy dolog biztos, a diákoknak és szülőknek elege van a távoktatásból. A pedagógusokat ez is megosztja • Fotó: Haáz Vince
A két hét múlva kezdődő 2020–2021-es tanévben alkalmazandó három lehetséges oktatási forma mindegyikének vannak hátulütői és akadályai is, sőt
a pedagógusok véleménye is megoszlik azzal kapcsolatban, hogy a három módszer közül melyiket kellene alkalmazni,
emiatt pedig egyelőre a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) sem tud határozott állást foglalni az ügyben.
„A pedagógusok között nagyon sokan vannak, akik nem támogatják a nyitott tanévkezdést, a másik részük mellette van, a harmadik részük pedig azt mondja, jobb, ha vegyesen csináljuk. És mindenkinek valahol igazat kell adjak” – fogalmazott a pedagógusok körében végzett megkérdezések alapján Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője. Egy kisebb faluban, ahol az emberek tudják, hogy a településen nincs koronavírusos beteg, ott nincs akadálya a nyílt tanévkezdésnek, de
egy városban, például Székelyudvarhelyen, ahová még más településekről is ingáznak diákok, nem lehet megbizonyosodni arról, hogy nem áll fenn a fertőzésveszély egy-egy tanintézetben
– fűzte hozzá Kocs Ilona. A problémákat sorolva arra is kitért ugyanakkor, hogy amennyiben egy gyerek megbetegszik és megfertőz másokat, azt a gyereket, de még a szüleit is megbélyegzik. Márpedig lesznek légúti megbetegedés tüneteit mutató diákok, hiszen közeleg a náthaszezon, és gondot jelent az is, hogy a gyerekek már régóta kívánkoznak vissza a közösségbe, sok szülőnek pedig elege van az online oktatásból, ráadásul nem is tudja megállapítani, hogy milyen egészségügyi panaszok esetén kellene otthon maradjon a gyereke – jegyezte meg Kocs Ilona. További problémát jelent szerinte az is, hogy a kisgyerekes évfolyamok esetében lehetetlen betartatni a megelőzés legalapvetőbb szabályait, például a távolságtartást.
Problémák az otthontanulással
Az otthontanulásnak technikai akadályai is lennének, hiszen sok vidéki településen megfelelő térerő sincs, nemhogy internet, kérdéses ugyanakkor, hogy az online tanuláshoz szükséges eszközzel nem rendelkező diákok számára beígért táblagépek leszállítási idejét be tudja-e tartani az állam. Az is gond, hogy a pedagógusok adott esetben a 10–20 éves laptopjaikat kell az iskola javára használják, mert ők nem kapnak eszközöket – mondta Kocs Ilona.
„A távoktatás során egy tanár legalább kétszer annyit kell dolgozzon, mint normális esetben. Nincsenek kiképezve erre, vannak ugyan néhányan, akiknek ez a kisujjukban van, de a legtöbben nem voltak erre felkészülve, tehát fel kell készíteni őket” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy véleménye szerint
online nem is lehet oktatni és nevelni, csak leadni a tananyagot, ami óriási különbség.
A többváltásos oktatáshoz kevesen vannak
A legfeljebb tízfős osztályokban, több váltásban történő oktatásnak még ennél is nagyobb akadályai vannak. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, Hargita megye esetében 1200 állásra lenne szükség, ebből 869 didaktikai állás. A szakszervezet pontos számítást végzett ezzel kapcsolatban, és kérték is az állások jóváhagyását, de tisztában vannak azzal, hogy semmi esély nincs nagy személyzetbővítésre – közölte a szakszervezet Hargita megyei területi vezetője. Sőt
nemhogy bővülne a személyzet, hanem országszerte vannak olyan idős pedagógusok, akik a sok bizonytalanság és a megbetegedéstől való félelem miatt inkább a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét választják.
Ő is beszélt olyan idős tanítóval, aki kérte nyugdíjazását és semmi pénzért nem hajlandó nyugdíjasként továbbra is vállalni az oktatói munkát az iskolában – számolt be tapasztalatairól Kocs Ilona.
A tiltakozás esélye bizonytalan
A pedagógusok körében nagy a felháborodás amiatt is, hogy a korábbi ígéret ellenére mégsem kapják meg a mintegy 300 lejes béremelést idén. A szakszervezet egy esetleges tiltakozáson való részvételről is felmérést végez az oktatási személyzet körében, ám ez lassan halad, mivel nem hívhatnak össze gyűléseket.
A szeptemberi iskolakezdés előtt kellene döntsön a szakszervezet egy esetleges tiltakozásról, de az már most biztosnak tűnik, hogy nyílt tiltakozásról szó sem lehet, hiszen ilyet vészhelyzet idején nem lehet szervezni – magyarázta az érdekvédelmi tömörülés képviselője.
Nyílt levél az érdekvédelmi szervezetektől
A tanévkezdés problémáival kapcsolatban közös nyílt levélben foglalt állást pénteken a három romániai tanügyi szakszervezet (a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség), a Diákok Országos Tanácsa (CNE) és a Szülői Szervezetek Országos Szövetsége (FNAP). A kormánynak, a Municípiumok Országos Szövetségének (AMR), a Városok Országos Szövetségének (AOR), a Községek Országos Szövetségének (ACR), a Rektorok Országos Tanácsának (CNR), valamint az egyetemek akadémiai közösségeihez intézett levélben azt kérik, tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy tanintézetek ne váljanak a koronavírus terjedésének a gócpontjaivá. Hangsúlyozzák, dacára annak, hogy már csak két hét van az iskolakezdésig, a tanintézetek többsége nem áll készen az első iskolai napra, és ez az egyetemekre is érvényes. Az érdekvédelmi tömörülések álláspontja szerint a megfelelő tájékoztatás és a konkrét intézkedések hiánya pánikhangulat kialakulásához vezetett az oktatási rendszerben dolgozók, a diákok és egyetemi hallgatók, valamint a szülők körében egyaránt. „Itt az ideje, hogy félretegyék a választási kampányra jellemző politikai diskurzusokat, és bekapcsolódjanak az iskolák és egyetemek tanévkezdésre történő felkészítésébe. Védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek, elegendő személyzet és az ilyen helyzetekre kidolgozott megfelelő eljárások hiányában az iskolák és egyetemek nem nyithatják ki kapuikat!” – hívják fel a figyelmet az érdekvédelmi szervezetek. Kitérnek arra is, hogy naponta több tucatnyi telefonhívást kapnak a tagjaiktól, akik elégedetlenségüket fejezik ki az idei tanévkezdéssel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A szervezetek nehezményezik, hogy még mindig nem tudni biztosan, ki kell biztosítsa a fertőtlenítőszereket, a diákok, egyetemi hallgatók és tanárok számára a maszkokat, ki és milyen forrásból vásárol laptopokat, táblagépeket, és arra kik lesznek jogosultak, továbbá, hogy a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő, oktatásban dolgozók, diákok és egyetemi hallgatók be kell-e majd járjanak az oktatási intézményekbe. A szervezetek sürgős megoldást kérnek az általuk felvetett problémákra.
24h
