emiatt pedig egyelőre a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) sem tud határozott állást foglalni az ügyben.

„A pedagógusok között nagyon sokan vannak, akik nem támogatják a nyitott tanévkezdést, a másik részük mellette van, a harmadik részük pedig azt mondja, jobb, ha vegyesen csináljuk. És mindenkinek valahol igazat kell adjak” – fogalmazott a pedagógusok körében végzett megkérdezések alapján Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője. Egy kisebb faluban, ahol az emberek tudják, hogy a településen nincs koronavírusos beteg, ott nincs akadálya a nyílt tanévkezdésnek, de

– fűzte hozzá Kocs Ilona. A problémákat sorolva arra is kitért ugyanakkor, hogy amennyiben egy gyerek megbetegszik és megfertőz másokat, azt a gyereket, de még a szüleit is megbélyegzik. Márpedig lesznek légúti megbetegedés tüneteit mutató diákok, hiszen közeleg a náthaszezon, és gondot jelent az is, hogy a gyerekek már régóta kívánkoznak vissza a közösségbe, sok szülőnek pedig elege van az online oktatásból, ráadásul nem is tudja megállapítani, hogy milyen egészségügyi panaszok esetén kellene otthon maradjon a gyereke – jegyezte meg Kocs Ilona. További problémát jelent szerinte az is, hogy a kisgyerekes évfolyamok esetében lehetetlen betartatni a megelőzés legalapvetőbb szabályait, például a távolságtartást.

Problémák az otthontanulással

Az otthontanulásnak technikai akadályai is lennének, hiszen sok vidéki településen megfelelő térerő sincs, nemhogy internet, kérdéses ugyanakkor, hogy az online tanuláshoz szükséges eszközzel nem rendelkező diákok számára beígért táblagépek leszállítási idejét be tudja-e tartani az állam. Az is gond, hogy a pedagógusok adott esetben a 10–20 éves laptopjaikat kell az iskola javára használják, mert ők nem kapnak eszközöket – mondta Kocs Ilona.

„A távoktatás során egy tanár legalább kétszer annyit kell dolgozzon, mint normális esetben. Nincsenek kiképezve erre, vannak ugyan néhányan, akiknek ez a kisujjukban van, de a legtöbben nem voltak erre felkészülve, tehát fel kell készíteni őket” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy véleménye szerint

A többváltásos oktatáshoz kevesen vannak

A legfeljebb tízfős osztályokban, több váltásban történő oktatásnak még ennél is nagyobb akadályai vannak. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, Hargita megye esetében 1200 állásra lenne szükség, ebből 869 didaktikai állás. A szakszervezet pontos számítást végzett ezzel kapcsolatban, és kérték is az állások jóváhagyását, de tisztában vannak azzal, hogy semmi esély nincs nagy személyzetbővítésre – közölte a szakszervezet Hargita megyei területi vezetője. Sőt

Ő is beszélt olyan idős tanítóval, aki kérte nyugdíjazását és semmi pénzért nem hajlandó nyugdíjasként továbbra is vállalni az oktatói munkát az iskolában – számolt be tapasztalatairól Kocs Ilona.

A tiltakozás esélye bizonytalan

A pedagógusok körében nagy a felháborodás amiatt is, hogy a korábbi ígéret ellenére mégsem kapják meg a mintegy 300 lejes béremelést idén. A szakszervezet egy esetleges tiltakozáson való részvételről is felmérést végez az oktatási személyzet körében, ám ez lassan halad, mivel nem hívhatnak össze gyűléseket.

A szeptemberi iskolakezdés előtt kellene döntsön a szakszervezet egy esetleges tiltakozásról, de az már most biztosnak tűnik, hogy nyílt tiltakozásról szó sem lehet, hiszen ilyet vészhelyzet idején nem lehet szervezni – magyarázta az érdekvédelmi tömörülés képviselője.