A csíkszeredai születésű, csíkpálfalvi gyökerekkel büszkélkedő, jelenleg Marosvásárhelyen élő Sántha Szabolcs több mint harminc éve kutatja a családfáját. Mostanra 463 nevet sikerült felvezetnie rá. Időben az 1700-as évekig tudott visszanyúlni.

Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba.

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől.

A spanyol származású Lőrincet Kr. u. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit.

Ma van Urunk színeváltozásának napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik.

Jelentős különbségekre világított rá egy összeállítás a strandbelépők árát vizsgálva: Sepsiszentgyörgy strandja a drágábbak közé tartozik, a csíkzsögödi pedig a legolcsóbbak egyike.

Laikusok és történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csata (1849. július 31. – augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezhető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható.

Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik.

A meghitt, családias rendezvénynek megálmodott Orbaiszéki Forgács Fesztivált 2018-ban azzal a szándékkal hívták életre szervezői, hogy alkalom legyen számba venni, illetve az oda látogató turistákkal megismertetni a kistérség gazdag népi hagyományait.

Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el.

Illés napján régen nem dolgoztak a mezőn, aminek részben prózai oka volt. Ez idő tájt ugyanis gyakran keletkeztek (és keletkeznek mai is) villámlással kísért zivatarok, és félő volt, hogy a ménkő belecsap a szénát forgató vagy jószágait terelgető gazdába.

Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság.

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/Összeférnek a naptárban” – olvasható Arany János közismert versében, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni.

A városnapok keretében, ünnepélyes külsőségek közepette adták át Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját szerdán a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A városi tanács döntése értelmében a kitüntetésre Baka Mátyás nyugalmazott matematikatanár érdemesült.

Bár a csillagászati naptárban június 21-re esik a nyári napforduló, régebb június 24-én, azaz Keresztelő Szent János napját tartották az év leghosszabbjának. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes kalendáriumokban János helyett Ivánt találjuk.

Megnyitotta kapuit kedden a sepsiszentgyörgyi strand. A Sepsi Rekreatív által működtetett létesítményen kívül azonban Kovászna megyében nemigen van lehetőség lubickolásra a fürdőzni vágyóknak. Legfeljebb az emlékeikben…

2024-ben a zabolai Mikes-birtok szolgál otthonául a legjobb színházi produkciókat, szereplőket, rendezőket és szövegírókat díjazó UNITER-gálának.