Megfélemlítés vagy tájékoztatás?

A nyomdafesték jóformán meg sem száradt, a Faceboookon a like-özön el sem indult, s a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal máris reagált arra a hírre, hogy a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) önkéntesei kétnyelvű feliratokat adományoztak és szereltek fel az egyik iskolában.

Bár az akció nem a közlés napjában történt, a városháza a nyilvánosságra hozatal másnapján úgy döntött, hogy vakáció ide vagy oda, körlevelet küld az iskoláknak, pontos utasításokkal a tájékoztató anyagokat, plakátokat illetően. Mint az épületek tulajdonosa és fenntartója, arra szólítja fel az iskolák és óvodák igazgatóit, hogy szigorúan ellenőrizzék, milyen feliratok kerülnek fel az intézmények hirdetőtábláira, falaira, az osztálytermekbe, s ezentúl csak azokat tehetik ki, amelyeket a városháza láttamozott. Vagyis szeptembertől minden olyan iskolaigazgató, aki meg akar felelni a városgazda utasításának, a bábszínház, a színház, a filharmónia, a gyermeklapok plakátjait, az iskolai bálok, farsangi mulatságok, jótékonysági vásárok szórólapjait először be kell hogy mutassa a polgármesteri hivatal szakigazgatójának, aki engedélyezi, s majd csak azután kerülhet ki. Mert, ha nem? – tehetjük fel a költői kérdést. Akkor bizonyosan jön a helyi rendőrség jól ismert képviselője és az érvényben levő reklámtörvényre hivatkozva megbüntet minden osztályfőnököt és tanítót, aki szórólapokat osztogat, ragaszt ki, egyszóval törvénytelenül reklámozza a saját osztályának vagy a városban, netán vidéken működő kulturális intézménynek a magyar/román nyelvű eseményét.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal egyébként nemcsak ezzel az intézményvezetők döntésének korlátozását, ha szabad ezt mondani, megfélemlítését célzó körlevéllel reagált arra, hogy a CEMO nyilvánosságra hozta: az Alexandru Ioan Cuza iskolában kétnyelvűsítették a feliratokat. A marosvásárhelyi városháza nemhivatalos portálján, a Tirgumureseanul-on bizonyos Ildikó Oroian állítólagos szülő a hír közzétételének másnapján arról írt felháborodott levelet, hogy egy bolyais tanár szünidőben kétnyelvű feliratokat tesz ki az iskolákban, így keltve feszültséget a tanulók és tanárok között. A levélben persze újra szó van arról, hogy a Forgatag „csak magyar nyelvű” rendezvény, és arról is, hogy a római katolikusok „visszafoglalják” az Unirea iskolát, kiszorítva onnan a román diákokat. S ha valaki nem értené az állítólagos anyuka aggodalmát, akkor azt is leírja: nem szeretné, hogy vegyes családból született 16 éves lánya átélje az 1990-es márciusi események borzalmát. Pedig szerinte a „magyar irredentisták” cselekedetei: kétnyelvű táblák az iskolákban, Forgatag, Unirea visszafoglalása, újra oda vezethetnek. A levél mellé csatolt fényképen Barabás Miklós, a CEMO aktivistája a Magyarnyelv szakterem/Cabinet de limba maghiara feliratú táblát szegezi fel. Arról már nincs szó, hogy Barabás lényegében az épület tulajdonosa vagy az iskola működtetője elmulasztott feladatát végzi – önként és szabadidejében.   

Csak remélni tudjuk, hogy ezután is lesznek olyan román és magyar iskolaigazgatók, akik megengedik, hogy a tanintézetek beltereit – a törvény meg a jóérzés nevében! – a körlevél formájába bújtatott megfélemlítés dacára kétnyelvűsítsék, így téve azt otthonosabbá a magyar diákok számára is. Ami pedig a feszültségkeltést illeti, eldöntheti mindenki maga, mi kelt több feszültséget: ez vagy a hatósági háttérrel megtervezett és végrehajtott, provokatív manipuláció.