Lakatos Mihály, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának főtanácsosa ismerteti a Márai-programot kedden 18 órától a Székelyföld szerkesztőségének székhelyén. A négy pillér mentén felépíthető programról beszélgettünk az illetékessel.
2011. február 14., 17:532011. február 14., 17:53
2011. február 14., 19:192011. február 14., 19:19
Lakatos Mihály, a Márai-programért felelős államtitkári főtanácsos
– A Márai-program keretében az irodalmi és ismeretterjesztő művek kiadását, forgalmazását és könyvtári jelenlétét támogatják. Miből áll konkrétan ez a program?
– Több részprogramot dolgoztunk ki, melyekre a magyar állam összesen egymilliárd forintot fordít idén. Ezek közül az első a legterjedelmesebb és legjelentősebb, mind az összeg tekintetében, mind – remélhetőleg – az elvárt eredményekben, ennek a fő célcsoportját az olvasók képezik. Gyakorlatilag 800 millió forintból a könyvtáraknak vásárolnánk könyveket a könyvkiadóktól, hogy azok, akik bárhol a világban magyar szépirodalmat, magyar tény- és szakirodalmat, illetve ezek idegen nyelvű fordításait kívánják olvasni, hozzá tudjanak férni ezekhez a művekhez. A második részprogram a művek létrehozását célozza meg, ez a Márai-ösztöndíj, amely természetesen a kortárs szerzők támogatását célozza. Fontosnak tartjuk továbbá a magyar irodalom külföldi terjesztését, hogy külföldön minél több magyar mű jelenjen meg, így a harmadik pillér, a Publishing Hungary részprogram gyakorlatilag a műfordítást támogatja. Nem utolsósorban a negyedik programrész célja magának a Márai-programnak a népszerűsítése, különböző rendezvényeken, író-olvasó találkozókon, illetve a médiában.
– Mit sikerült eddig megvalósítani?
– Magát a koncepciót az előző kormányciklusban dolgozták ki. Pontosabban 2006-ban egy skandináviai minta alapján kezdeményezte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, de magát a programot nem indították el. Az új kormány beiktatása után Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára kért fel, hogy nézzem át a Márai-programot, tegyem jobbá, adjunk egy komolyabb szerkezetet neki. Hosszabb egyeztetéseket folytattam szakemberekkel és illetékes szakmai szervezetekkel, és októberben készült el a koncepció. Ezután álltak össze a Nemzeti Kulturális Alapnál azok az ideiglenes kollégiumok, amelyek lebonyolítják a programot. Gyakorlatilag Réthelyi Miklós minisztertől január közepén vehettük át a megbízólevelet, így számításaim szerint egy-két héten belül megtörténhet a részprogramok kiírása, pályázati meghirdetése. Az előkészítő folyamat tehát hamarosan befejeződik.
– Milyen könyvtárak vehetnek részt a programban, és csak már kiadott műveket vásárolhatnak?
– Mindenképp csak a könyvesbolti forgalomba bekerült, már kiadott művekre lehet pályázni 2011-ben. Elképzelhető, hogy egy-két év után megváltozik a program, és talán akkor kéziratokkal is részt lehet venni, idén azonban még ezt nem támogatjuk. Különben a hamarosan megjelenő felhívásban, kiírásban benne lesznek a konkrét feltételek. Előzetesen annyit jegyeznék meg, hogy minden könyvkiadó, amelyik úgy véli, hogy olyan kiadványt jelentetett meg, ami a nemzeti kultúra szempontjából jelentős, az illető művel benevezhet. A Márai-program keretében csak olyan könyveket szeretnénk megvásárolni, melyek komoly értéket képviselnek, nem kerülhetnek be például a szórakoztató irodalom különböző műfajai. A programban 640 könyvtár vesz részt, az előző koncepció csak 15 határon túli könyvtárral számolt, de mi ezt kiterjesztettük, és 48 határon túli könyvtárt vettünk be. Erdélyből 24 megyei és városi könyvtár kapja meg a Márai-program keretében megvásárolt kiadványokat.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!