Máriatisztelet Erdélyben – kiállítás készül Székelyudvarhelyen

Pünkösd előtt, május 20-tól az elmúlt hat és fél évszázad során Erdélyben fennmaradt Mária-szobrokat és Mária-képeket láthatjuk kronológiai sorrendben. A különböző templomokból kölcsönzött műtárgyak mellett, képes, magyarázó szöveggel ellátott táblasoron, mintegy 150 műalkotást szemlélhetünk együtt.

Molnár Melinda

2010. április 30., 14:032010. április 30., 14:03

Ugyanakkor a műtárgyas-képes kiállításhoz egy 24 oldalas, A5-ös formátumú színes, képes katalógus társul. A kiállítás augusztustól tovább vándorol más erdélyi városokba: előbb Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron látható. A kölcsönzött műtárgyak karácsonyra visszakerülnek a helyükre, a templomokba, gyűjteményekbe. A többnyelvű képes pannó sor több hazai és külföldi helyszínen is bemutatásra kerül – mondta el a Székelyhon.ro-nak az így együtt soha nem látott szakrális emlékekről és a kiállításról Miklós Zoltán múzeológus.

A bemutatásra kerülő, átfogó emlékanyag – mintegy 20 jellegzetes és igencsak kvalitásos műtárgy mellé – képes, magyarázó szöveggel ellátott táblasor társul. A kétnyelvű szöveg a tárgyak művészettörténeti, ikonográfiai és kultusztörténeti vonatkozásait ismerteti. A témakör behatárolásánál csak a Mária, illetve Mária a kis Jézussal típusú ábrázolásokat választottuk ki, mellőzve a Mária születésétől Mária haláláig terjedő jelenetek bemutatását.

A 24 korai, reformáció előtti emlékről, külön-külön egy-egy táblát láthatnak, melyen az adott műtárgyról egy egész és két-három részletfelvétel kap helyet. A reformáció utáni 17–18. századi emlékekről 20 tábla készül – a néhány mondatnyi szövegben a kultusz eredetét, kisugárzását és az erdélyi példákat mutatjuk be bő képanyaggal.

Az újabb kori, 18–20. századi ábrázolásokról egy nagy tábla készül a Mária Szíve, a Rosa Mistica, a Lourdes-i, fatimai, Medjugorje-i, illetve szőkefalvi Mária-ábrázolásokkal.

Székelyudvarhelyen a kiállításmegnyitó előtt a témáról előadásokat hallgathatnak meg a Mária-tisztelők és érdeklődők.

A kiállítás létrehozásában közreműködik:

Kovács Zsolt művészettörténész (BBTE, tanársegéd; Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány – Kolozsvár), Terdik Szilveszter művészettörténész (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, doktorandusz; Szent Atanász Görög Katolikus Főiskola – Nyíregyháza), Mihály Ferenc restaurátor (Szováta), Fábián Gabriella néprajzos (Szováta), Miklós Zoltán múzeológus (Haáz Rezső Múzeum)