Csíksomlyói korrektúra-töredék a 17. századból

Augustinus Barbosa híres 17. századi portugál egyházi jogász a püspökök hatáskörét tárgyaló Descriptio tripartita pastoralis sollicitudinis sive de officio et potestate episcopi című kötetének restaurálása folyamán a kötésből több 15–17. századi kézirat- és nyomtatványtöredék került elő. „A kötet a múzeum régi könyvgyűjteményében található és a ferences állományból származik. Valószínűleg 17. századi itáliai nyomdának a terméke, és az adatok szerint 1683-ban már itt volt Csíksomlyón – magyarázta Muckenhaupt Erzsébet. – A kötés 17. századi, átmeneti reneszánsz-barokk stílusban díszített, tipikus csíksomlyói kötés. Az előtáblán belül található bejegyzés szerint a kötés 1683-ban készült.”

A korrektúrázott nyomtatvány-részlet Haller János Pajzs, a békességes tűrésnek pajzsa című fordításának négy oldala. A kötet 1682-ben jelent meg Csíksomlyón. „Tudni kell az, hogy Haller János családilag támogatta a katolikus egyházat, és ezen belül a ferences rendházat - mondta Muckenhaupt Erzsébet.-  Felesége, Kornis Katalin 1675-ben száz forinttal járult hozzá a csíksomlyói nyomda alapításához . Érthető tehát, hogy itt adták ki a munkáját.”

Magyar nyelvterületen kevés nyomdának, nyomdaterméknek maradt meg korrektúra-példánya. Hivatalos korrektort is csak eléggé későn, 1773-ban Nagyszombatban alkalmaztak. A 17–19. században a csíksomlyói tipográfiának nem volt a rend részéről kinevezett korrektora. „Nyilván Csíksomlyón is, mint másutt, valamelyik szerzetes végezhette a korrektúrát. Jelen esetben Kájoni János végezte a javítást” – tette hozzá a könyvtörténész, aki egybevetette javításban használt betűket Kájoni János írásával, és megbizonyosodott arról, hogy a nyomdaalapító csíksomlyói guárdián végezte magát a korrektúrát is. Muckenhaupt Erzsébet szerint a korrektúrázás is a csíksomlyói könyvnyomtatás igényességét bizonyítja, akárcsak a nyomda fennmaradt készlete és nyomtatványai. A kötet restaurálását a múzeum munkatársa, Benedek Éva könyvrestaurátor végzi el.