Körvonalazódik már, hogy milyen alkotások kerülnek a III. Borospataki Nemzetközi Művésztelep zárókiállítására, melyet szombaton 17 órától nyitnak meg a csángó skanzen és panzió csűrében. Gaál András és Márton Árpád képzőművészekkel, a tábor kurátoraival beszélgettünk.
2011. október 12., 17:582011. október 12., 17:58
2011. október 12., 18:512011. október 12., 18:51
Márton Árpád és Gaál András. Tekintse meg fotógalériánkat!
Gazdagabb anyagot láthatnak az érdeklődők – ígérik a tábor szervezői, egyfelől, mert több a résztvevő, mint tavaly, másrész, idén az előző évekhez képest egy héttel később kezdtek, hogy az őszi természet szélesebb színskáláját tudják megragadni.
„Mindig októberben szervezzük ezt a művésztelepet, mivel a környéken többnyire nyáron tartják a táborokat, és így a művészek nem juthatnának el ide is. Igaz, így viszont a fiatalabb nemzedék van kevésbé képviselve, akik általában ebben az időszakban tanítanak, ezért nem jöhetnek. Persze, a képzőművészeti pálya sohasem áll meg a hatvanadik vagy hatvanötödik életévnél, sőt, talán a nyugdíjas korban forr ki igazán az alkotó. Másfelől az október mellett szólt a színeit jobban előtáró természet. Azért döntöttünk úgy, hogy idén egy héttel később kezdünk, hogy érettebb őszi időszakot kapjunk el. Habár hosszú nyarunk volt, így is az ősz színei jobban megmutatkoztak, mint az előző években” – emelte ki portálunknak Gaál András.
Márton Árpád szerint, „habár az ősz részben megkésett és félkopott állapotban van a természet, a helybeli táj áttekintése minden évszakban megragadja az alkotót”. Hozzátette, a távolról jövőknek – akik más domborzati viszonyokhoz vannak szokva – nagyon érdekes ez a perspektíva. „Bevallom, még nekünk is, akik itthon vagyunk, ha átjövünk a hegyen, újdonságot jelentenek a meredek oldalak, szűk völgyek és patakok” – jegyezte meg Márton Árpád.
Vannak olyan képzőművészek, akikből egyből reakciót vált ki a táj és a környezet. A legtávolabbról, az Amerikai Egyesült Államokból érkező Bality Andrást (fotónkon) például az fogta meg, ahogy az emberek itt még közvetlenül állatokkal dolgozzák a nadrágszíjparcelláikat. A tábor „főműtermében”, a csűrben az impresszionisták egyik fő technikájával, a pointilizmus segítségével gyorsan pontozta a vászonra élményeit, és már csomagolta is a hátizsákját, hogy felkeresse az előző nap kiválasztott, következő helyszínt.
Kristó Róbert ezúttal grafikusként
Mindenki természetesen másképp szűri át saját lényén a nagyszerű látványt. Kristó Róbert fotóskollégánk, a tábor egyik résztvevője nemcsak, hogy fényképekkel dokumentálja a művésztelepen zajló folyamatokat, hanem a sajtófotós világából kilépve, egy kicsit ismét rátalált a képzőművész mivoltára. Előkerült a szén és a tus, és a grafikus szemszögéből, egyszerűen, tömören, a képzeletének is szabad utat adva dolgozta fel élményeit.
Ádám Gyula és Bálint Zsigmond fotóművészek szokásukhoz híven reggeltől estig járják a környéket, sok helyre bekopogtatnak, és a leendő portréalanyokkal szóba elegyedve készítik dokumentum és művészeti szempontból egyaránt értékes alkotásaikat.
Vannak olyan alkotók, akik gyűjtenek, és az elkövetkezőkben hozzák vissza képeikben a tábor ideje alatt gyűjtött benyomásokat. „Sokan úgy vagyunk, hogy talán szívesebben hoznánk magunkkal képeket, igaz, itt tájképet egyszerű festeni, de nehezebb fel is dolgozni a látványt” – fejtette ki Márton Árpád. Gaál András hozzátette, hogy főként a textilesek azok, akik keresik a motívumokat, és később – a gyűjtötteket felhasználva – alkotják meg munkáikat.
Persze, a táborzáró kiállításra mindenki jelentkezik legalább egy alkotással. A szobrászok, a marosvásárhelyi Hunyadi László (fotó) és a nyíregyházi Zagyva László – a látogatásunk idején – már az utolsó simításoknál tartottak.
Márton Árpád elmondása szerint a szervezők, a skanzentulajdonos Szász házaspár ismét kitett magáért, hogy az alkotóknak megfelelő körülményeket nyújtson. Csodálja az értékmentési tevékenységüket – tette hozzá –, hisz látja, hogy a helybeliek a skanzen létesítése óta kezdenek egyre inkább rájönni, hogy a régi házakat nem kell elbontani. Másképp is kényelmessé lehet varázsolni őket, és ezáltal az őseink világából is meg lehet menteni egy szeletet.
A III. Borospataki Nemzetközi Művésztelep résztvevői:
Festők: Antal Imre (Gyimesfelsőlok), Bality András (Virginia), Dudás Gyula (Nagybánya), Gaál András (Pannonhalma), Magyari Márton (Szentendre) Márton Árpád (Csíkszereda), Nagy Előd (Budapest), Orth István (Nagyszeben), Szakács Imre (Szentendre).
Fotósok: Ádám Gyula (Csíkszereda), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely).
Grafikusok: Bajkó Attila (Temesvár), Székely Berta (Szentendre), Kristó Róbert (Csíkszereda), aki fotós is.
Textilművészek: Z. Erdei Anna (Nyíregyháza), Köllő Margit (Sepsiszentgyörgy), Simó Enikő (Sepsiszentgyörgy).
Szobrászok: Hunyadi László (Marosvásárhely), Zagyva László (Nyíregyháza).
Építész: Szász István (Csíkszereda).
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!