Óriások, ördögök, sárkányok, történelmi és képzeletbeli személyek, amott Orbán Balázs, amint épp az aranyosszéki Szent Lászlót fotografálja, ahogy a Tordai hasadékon ugrat át a lovával, emitt pedig egy ördög görget lefele egy követ a Hargitáról a bogáti erdőbe, nem messze tőlük a pityókos jánosfalviak leskelődnek a bokorból: kecskéket látnak a tulajdonképpeni gólyák helyett. Több mint 140 székelyföldi monda és legenda kap helyet azon a legenda-térképen, amelynek elkészítési munkálatai közel két éve kezdődtek el és a tervek szerint november közepén érnek véget.

„Először csak Hargita megye legendatérképét terveztük megrajzolni Hargita Megye Tanácsával közösen, akik szintén támogatnak ebben a projektben. Aztán kezdett szépen lassan továbbfejlődni, mert rájöttünk, hogy ez az egész Székelyföldről szól, mert ezek a történetek összefüggnek” – mondta el Fazakas Szabolcs. „Vettük a történeteket, a változataikat, kivonatoltuk, tanácsot kértünk szakemberektől, melyiket érdemes használni. Sokan segítettek, kezdve a megyei tanácstól a maroshévízi román közösségig, gyergyószentmiklósiak, újságíró kollégák, polgármesterek, akik megmozgatták az egész falut ez ügyben... Most véglegesítődik az egész. Készül a térkép és közben még mindig jönnek elő olyan dolgok, amiket fontosak tartunk, hogy odakerüljenek. Például az Ördögtónak a mondáját nyomoztuk két hétig és a Duna Televízió Térkép című adásában lement egy anyag és abban kértem a nézőket, hogy ha valaki tudja az Ördögtónak a mondáját, az jelentkezzen, és jelentkezett is egy gyergyóújfalusi hölgy, aki elküldte már rajzolják is...”

A legendatérkép rajzolója, figuráinak kitalálója Márton Erika képzőművész. A térképen egy-egy legenda vizuálisan egy-egy legfontosabb momentuma van ábrázolva. Az Erika által létrehozott képi világ megfelelt az elképzeléseknek, mégis a nyomtatás miatt úgy döntöttek, hogy digitalizálják az illusztrációkat. Az augusztusban elkezdett digitalizálási folyamatnak is lassan a végére érnek, tájékoztatott János Levente, aki Cseke Tímeával közösen végzi a digitalizálást.

„Jön a nyugati vizuális szenny. A gyerekek jobban ismerik a japán rajzfilmek hőseit, mint a saját mondáinknak a főhőseit. Fel kell vegyük ezekkel a versenyt, nem stílus szempontjából, de meg kell fogjuk egy sajátos képi világgal, fel kell keltsük a gyermekek érdeklődését. Ezért van az, hogy digitalizálódik most. A gyerekek fel kell figyeljenek a hősökre, magára a történetre, az egésznek az esszenciája kell visszajöjjön ezekből a rajzokból.”

A tervek szerint minden magyar iskolában, osztályban ott lesz ez a térkép, egy kézikönyvvel együtt, melyben a legendák szerepelnek. A térkép és a kísérő könyvecske román és angol nyelven is megtalálható lesz, valamint szeretnék a magyarországi iskolákban is népszerűsíteni.

Fazakas Szabolcs beszélt a térképnek a turizmusban játszó fontos szerepéről is: „közel 140 turisztikai helyszín jön létre ezáltal. A panziósok, szállásadók, szolgáltatók tudják ajánlani ezeket a helyeket. Mi erősek kell legyünk mondákban, legendákban, hagyományőrzésben. Székelyföldnek ez a turisztikai jövője. Mi egy marketing munkát végzünk: visszahozni a mondákat a köztudatba, hogy kezdjék el a helyiek fontosnak tartani, hogy ilyen értékeik vannak.”

A térkép elkészülte csak a kezdetet: forgatókönyv-, színdarabíró és kosztümrajzoló versenyt, jelmezes felvonulást, nemzetközi novellaíró versenyt, szép kötésű legendáskönyv kiadását tervezik a projekt megálmodói.

Lehet térképet vásárolni majd otthoni használatra a gyerekszobákba, és nemsokára indul a www.legendarium.ro internetes oldal, így a Székelyföldről elszármazott családok számára is elérhető lesz, azért, hogy gyerekeik egy meseországba látogassanak majd haza – tette hozzá Szabolcs.