/ Liget

Ha nyaralásunk célpontjául olyan helyet választanánk, amely nem hemzseg a turistáktól, mégis gyógyvízben mártózhatunk, gasztronómiai különlegességeket kóstolhatunk, akkor irány Hajdúnánás. Az aranyszalma városának is nevezett településen ugyanis nem csak fürdőzni érdemes, számos látnivaló is akad.

Tusványoson az a jó, hogy minden évben ugyanolyan, mégis egy picit más. Megvan az embernek a biztonsága, hogy ismeri a helyet, mégse fogja pont ugyanazt találni, mint tavaly. Na de miben más vagy ugyanolyan idén? Körülnéztünk.

A hazai turizmus támogatására biztat sok honlap, utazási ajánlat, reklámvideó, mert „szép ország a mienk, sok a látnivaló benne”. Egy hétvégére, egy-két napra érdemes nekivágni a közelebbi helyeknek. Mi ezúttal nyakunkba vettük a világot, és Maroshévízre látogattunk.

Egy címke, egy pecsét, egy fontoskodó, cicomás kifejezés, amitől azt reméljük, vonzóbbá, érdekesebbé tehetjük azt, ami egyébként unalmas.

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt került romániai moziforgalmazásba Christopher Nolan Batman-trilógiájának második része, A Sötét Lovag (The Dark Knight). A denevérmaszkos „igazságosztó” és ellenfelének története immár végérvényesen elfoglalta helyét a filmtörténeti klasszikusok között.

Több mint egy évtizede készülnek rá, de csak most kezdődhetett el a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása, de még az állagmegőrzés előtt régészeti kutatások zajlottak a templom szentélyében, ahonnan több 1700-as évekbeli sír és néhány középkori kriptamaradvány is előkerült.

Dokumentumfilm készül Jakab Antal, a gyergyókilyénfalvi születésű gyulafehérvári főpásztor életéről és munkásságáról a Jakab Antal Keresztény Kör égisze alatt. Kedeményezői dr. Vencser László teológiai tanár és Varga Gabriella újságíró, a püspök unokahúga.

Egy keskeny lépcsőn ücsörgünk. Szűkszavúnak találom, szigorúnak (de lehet, csak a vastag fekete keretes szemüvege téveszt meg) és visszahúzódó léleknek, mégis hamar beenged. Az interjú is kissé úgy készül, ahogy a családregénye készülhetett: lassan, mozaikokból áll össze.

Barabási Albert László az az erdélyi származású tudós, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet. A tudós Marosvásárhelyen többek közt arról beszélt, hogy a hálózatelmélettel jelenleg  azt kutatják, hogy miért fogadták el olyan könnyen a náci ideológiát.

Ma már közismert, hogy nem elég pusztán intelligensnek lenni az életben való boldoguláshoz, érzelmi intelligenciával is kell rendelkezni. Na de olyat nem adnak az üzletben, igazából az iskolában sem. De mi is az érzelmi intelligencia? Mit tehetünk mi gyerekünkért?

1817-et írtunk. Gyergyóremete központjában egy kis asztal mögül kínálta portékáját a szentmiklósi Mélik: csecsebecséket, cseréppipát, dohányt. Pár év múlva már háza volt a településen. 2018-at írunk. Az örmény családok sírjait veszik számba táborozó fiatalok a temetőben.

Nem kell beírni ezután, hogy oké, kösz, vettem az adást. Nem kell tulajdonképpen szavakat megfogalmazni, értelmükön tizedmásodpercet sem merengeni. Nem kell egyáltalán a magyar nyelvet mint olyat, használni.

A testükre tekert selyemszövetből, konyhában berendezett varrodában tojásért, friss tejért, szalonnáért is lehetett divatos ruhát varratni az 1989 előtti, kommunista rendszerben, amikor a készruhaboltokban csak a központilag megtervezett és gyártott tucatöltözék volt kapható, ez pedig sokaknak unalmas volt.

Kálnoky Tibor gróf 1989 után tért vissza Erdélybe a nyugat-európai emigrációból. A miklósvári kastély tulajdonosának mára sikerült visszaszereznie ősei birtokainak jó részét. Úgy érzi, ezáltal sikerült visszaadniuk valamit a mai társadalomnak. Erről is beszélgettünk vele.