Hirdetés
Hirdetés

Szeben a karácsonyi vásár idején (VIDEÓVAL)

A szebeni karácsonyi vásárnál agyondicsértebb kevés van fertályunkon, irigyen is sasoltuk az oda eljutott ismerőseink feltöltött képeit a közösségi portálokon. De vajon valóban megéri az időt, a pénzt és a fáradságot? Megnéztük.

Rédai Attila

2018. december 28., 16:242018. december 28., 16:24

2018. december 28., 17:252018. december 28., 17:25

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

A szebeni karácsonyi vásárnál agyondicsértebb kevés van fertályunkon, irigyen is sasoltuk az oda eljutott ismerőseink feltöltött képeit a közösségi portálokon. De vajon valóban megéri az időt, a pénzt és a fáradságot? Megnéztük.

Rédai Attila

2018. december 28., 16:242018. december 28., 16:24

2018. december 28., 17:252018. december 28., 17:25

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Ha azt vesszük alapul, hogy ezt az egész modern karácsonyosdit valahol német vidéken találták ki, akkor a legautentikusabb fílinget Romániában a németes Nagyszebenben kaphatja meg az ember – gondoltam én, míg idén végre valahogy sikerült megtalálni az időt és a lehetőséget, hogy a karácsonyi vásár idején stílusosan Hermannstadtba látogassunk. Előrebocsátom: túl sok németes élményben nem volt részünk.

Hirdetés

Videó: Rédai Attila

De hát mire is számítson az ember abban a városban, ami ugyan látszólag büszkén felvállalja szász örökségét, de napjainkban már oly kevesen vallják magukat száznak (avagy németnek), hogy abszolút számban nézve még magyarok is többen vannak (2011-es adatok szerint 2169-en, míg a németek 1561-en)? De az összes nem román nemzeti közösség aránya annyira elenyésző a mintegy 150 ezres városban, hogy igazán nyomot nem tud hagyni a település mindennapjaiban. A történelmi gyökerek, azok igen, persze. Plusz Nagyszeben az a város, amely képes volt egy szász nemzetiségű politikust többször is megválasztani a település élére, igaz, ez a produkció azóta országos szinten megismétlődött, jeleként annak, hogy igen erős sok románban az a vágy, hogy hátat fordítson saját bizánci jellegű gyökereinek – de persze lehet, hogy az erdélyiség szellemében nem is önmegtagadásról, inkább szembefordulásról van szó.

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Mindez persze csak azért fontos most, mert ha egy németes karácsonyra számít Szebenben az ember, legyen tisztában azért azzal, hogy úgy lesz németes, hogy az először átszűrődött a jelenkori, az ország egyéb részeiből is érkező románok németességről kialakult felfogásán, a végeredmény pedig finoman szólva egy érdekes, de nem feltétlenül visszataszító elegye a különböző kultúráknak, de nem amolyan „multikulturálisan”, mint Marosvásárhelyen, hisz itt nem érzi senki szükségét annak, hogy egyik vagy másik kultúra dominanciáját hangsúlyozza, kiemelje.

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Ami azt illeti, a vásári kavalkádban több magyar jelleggel találkozni, mint szásszal, némettel, mint ahogy a beszélt nyelvek között is sokkal hangsúlyosabban jelen van a magyar, mint ahogy erre a város népességeinek arányából lehetne következtetni. Ennek okát a felvonuló árusokban kell keresni, meg valószínűleg abban, hogy a két-három órányi autózásra lévő magyarlakta vidékekről is sokan felkeresik ezt a jó marketinggel népszerűsített rendezvényt. Igazi kuriózum, ahogy a modern román állam százéves évfordulójára tervezett trikolóros hűtőmágnes megfér a magyar, lakkozott fatáblára festett házi áldással: sokféle vásárlóra fel vannak készülve az árusok. Szeben felé autózva szinte fáj az embernek a harsány trikolóros románság, szinte nincs olyan település, ahol méretes zászlókkal vagy minden oszlopra kibiggyesztve ne hirdetnék hetekkel december 1. után is az etnikai dominanciát, Szeben történelmi központjában sétálva azonban üdítően hat ennek a harsányságnak a hiánya, a főtér épületeit kivilágító fényjáték sokszínű és soknyelvű. A sétálóutcában az 5 lejért lufikat csomózó bohóc is megpróbál magyarul társalogni a kislánnyal, még ha nem is nagyon sikerül, a kedvesség, előzékenység láthatóan itthon van itt, még ha nem is mindenhol: undok, unott árussal, pultossal is van dolga az embernek, igaz, nem a karácsonyi vásárban.

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Családi programnak a fényárban úszó szebeni karácsonyi vásár megfelel, főleg, ha meg is tud helyben aludni az ember, így megkóstolhatja a finomságok között az ilyen összejövetelek elmaradhatatlan kellékét, a forralt bort is. Amúgy a gasztronómiai felhozatal nem különösebben túlméretezett, de nem is túl drága, a forralt bor két-három decijét 5 lejért is meg lehetett találni, akárcsak a kisebb harapnivalók legtöbbjét. A sült gesztenye viszont nem tartozott ezek közé: a „legkevesebb tizenkét darabot” tartalmazó adagért a 10 lej eléggé borsosnak tűnt. A gyerekeknek fontosabb kisvonatozás, a körhintázás ugyanabba a 10 lejbe került személyenként, mint mondjuk Sepsiszentgyörgyön a Szent György Napok idején. Amire viszont tekintélyesebb summákat ott lehetett hagyni, azok a különböző egyedi, kézműves termékek, ruhaneműk, egyszóval ajándéktárgyak, amelyek között kevesebb a giccses, mint az ízléses.

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Ottjártunkkor éppen koncert dübörgött, ami hiába volt karácsonyi jellegű, hangerejével eloszlatta egy időre a meghittséget. A néhányszáz fős közönség a tér burkolatába elhelyezett, 1989 decemberére emlékező plakettet és gyertyákat körbeállva szórakozott. A koncert ellenére mégsem volt szorongó érzése az embernek: a csíkszeredai városnapokon nagyobb szokott lenni a zsúfoltság, mint amilyen egy nappal karácsony előtt a szebeni karácsonyi vásárban volt.

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

A Momondo nevű turisztikai portál idén a világ 17 legjobb karácsonyi vására közé beválogatta a nagyszebenit, igaz, döntésüket nagyban befolyásolhatta, hogy hová tudnak repülőjegyet, szállást kínálni. Márpedig a szebeni reptérre sűrűn érkeznek a fapados járatok gépei, és a szállásfoglaló portálokon is lehetett találni bőven ajánlatot. Mi, akik nem repülővel, hanem autóval érkeztünk a városba – a tömegközlekedés a mintegy nyolcórás vonatút miatt ezúttal szóba se jöhetett – egy kellemes ünnepváró estével gazdagodtunk, miközben a pénztárcánk sem ürült ki teljesen.

Ha valaki nem szeretne kimaradni az élményből, még nem késett le: a vásár január 3-áig tart nyitva.

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

•  Fotó: Rédai Attila

Fotó: Rédai Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés