
Bjørn Dæhlie a téli olimpiák egyik világsztárja, nyolc aranyérmet nyert, ebből kettőt Lillehammerben
Fotó: Gorm Kallestad
Sok szempontból volt érdekes a kilencvenes évek első két téli olimpiája, hiszen amellett, hogy 1992 után „gyorsan”, két év múlva is megrendeztek egyet a kiegyenlítés miatt (hogy ne ugyanabban az évben legyen, mint a nyári), a kelet-európai rendszerváltások is sok újat hoztak. Erről is olvashatnak az Erdélyi Sport legfrissebb számában.
2022. február 22., 11:492022. február 22., 11:49
2022. február 22., 12:582022. február 22., 12:58
Az 1988-as téli olimpiát a kanadai Calgaryban rendezték, ezt követően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) „visszahozta” Európába a versenysorozatot, és mai szóhasználattal élve jól fel is turbózta. 1992. február 8. és 23. között a franciaországi Albertville, egy gyönyörű alpesi falu és vidéke adott otthont az olimpiának.
– érdekesség, hogy azóta sem sikerült magyar kifejezést találni rá, a csúszókorong nem éppen azt jelenti, és a jégteke sem lett elfogadott.
A kilencvenes évek első téli olimpiáján olyan sztárok tűntek fel, mint például a norvég Bjørn Dæhlie, aki sífutásban három aranyérmet nyert, vagy az olasz Josef Polig, aki az alpesi sí összetett versenyét nyerte meg.
Például Horvátország és Szlovénia a zajló délszláv háború ellenére (ekkorra e két ország már függetlenedett) már külön országként vett részt, mint ahogy a szétbomlott Szovjetunióból a balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) sportolói is külön országként indulhattak, a szovjetekből a „maradék” Egyesült Csapat néven versenyzett.
Azért, hogy ne egy évben legyen a nyári olimpiákkal, a NOB arról döntött, hogy két éven belül még egy téli olimpiát tart, így „szinkronba” hozza az éveket, így 1994 februárjában a norvégiai Lillehammerre figyelt a sportvilág.
Minderről bővebben a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványának február 22-ei lapszámában írnak.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!