
Id. Tóber József és a nemrég napvilágot látott kötete
Fotó: Gergely Imre
Az 1950-es években nem nagyon volt más szórakozás, ennek volt köszönhető a pezsgő sportélet Gyergyószentmiklóson, ekkor volt csúcson a kosárlabdázás is, ekkor nyerte az ifjúsági lánycsapat két országos bajnoki címét, és később az ekkor fellendült kosaras mozgalomból jött létre az öregfiúk Barátság Kupája. Rengeteg adat és emlék látott most napvilágot könyv formájában a kosárlabdás körökben „Tata” néven ismert id. Tóber József munkája révén. A kötet szerzőjével olvashatnak interjút a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. október 20., 15:192020. október 20., 15:19
2020. október 20., 15:282020. október 20., 15:28
Gyeryószentmiklóson a kosárlabdát (is) néhai id. Basilides Tibor tanár honosította meg, 1941-ben – mutatott rá id. Tóber József. „Az ő kezdeményezésére jött létre a mostani Forradalom negyed helyén, az akkori sporttelepen a jégpálya és teniszpályák mellett a salakos kosárlabdapálya és az első palánkok, ahol elindult a sportág. Később az iskola kistermében folytatódott, majd megépült a jelenlegi két terem is. Az újabb, nagyobb csarnoknak az én kezdeményezésemre adták Basilides Tibor nevét. Én 15 évesen játszottam még ellene is. Később,
és címüket egy évvel később itthon, Gyergyószentmiklóson meg is tudták védeni. Az akkori sikeres lánycsapatból pedig többen válogatott játékosok, többszörös felnőtt bajnokok is lettek, mint például Molnár Borbála vagy Romfel Irén” – emelte ki a kezdetek kapcsán.
Azt is kifejti, hogy a sport abban az időben nagyon népszerű volt, a jégkorong és a labdarúgás sok nézőt vonzott, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy Gyergyószentmiklós gyeplabdacsapata kétszeres bajnok volt.
A gyergyószentmiklósi kosárlabdázás és az öregfiúk barátság kupájának története című, több mint ötszáz oldalas kötet szerzőjével készült interjút az Erdélyi Sport október 20-ai lapszámában találják.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!