
Az épület az utcafrontról: a hosszú évek óta lakatlan kastély mielőbbi felújításra vár
Fotó: Demján László
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az Erdélyi Napló Erdély épített örökségét bemutató sorozatának ezúttal a mezőségi barokk kastély a főszereplője.
2021. március 04., 10:092021. március 04., 10:09
Mezőörményes történelme sok más Kárpát-medencei település történetére hasonlít, amelyet a magyar királyok alattvalóiknak adományoztak. A birtokot 1329-ben I. Károly király a Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnal cserélte el. A cserét bizonyító okmányból fény derül Örményesbirtok történetére is. A település később visszaszállt a királyra, miután László vajda fellázadt uralkodója ellen. 1369-ben I. Lajos király engedélyt adott Zyluasi Sumburfi a Gyulának, hogy leánya, Katalin leánynegyedét – amelynek Örményes is része volt – ne pénzben, hanem földben adja ki, lévén, hogy a lány birtoktalan emberhez ment férjhez.
A mezőörményesi kastély tágas árkádjait mára kikezdte az idő vasfoga
Fotó: Demján László
A tordai közgyűlésen 1372-ben Szentgyörgyi István, Zyluasi Sumburfi a Gyula elárvult unokáinak, Balázsnak és Sandurnak a gyámja, megvádolta a fiúk nagynénjét, Katalint, hogy az őt megillető leánynegyednél nagyobb részt foglalt el. A vádat alátámasztandó egy I. Lajos pecsétje alatt 1370-ben kelt pátens oklevelet mutatott be. A vádra Katalin férje, Miklós a kolozsmonostori apátság konventjének ügyvédvalló oklevelével válaszolt, amely igazolta, hogy Gyula birtokaiból csak a feleségét jog szerint megillető részt kapták. A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
szóljon hozzá!