
A László ikreknek a Haladás 1982-ben búcsúmérkőzést rendezett: együtt kezdték, együtt köszöntek el...
Fotó: Laszló Gyula magánarchívuma
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. Például a László testvéreké, akik a hatvanas évek végétől 1980-ig kápráztatták el a székelyudvarhelyi futballszeretőket. Keserédes történetüket a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában olvashatják.
2021. szeptember 07., 12:072021. szeptember 07., 12:07
A Nagy-Küküllő jobb partján lévő futballpályáknak (1968-ig a mai sportcsarnok helyén állt a „fatribünös” focipálya) talán nem volt olyan szegletük, amelyen a László ikrek egyike ne csinált volna egy zseniális cselt, a tizenhatoson belül pedig talán nem volt olyan pont, ahonnan László László vagy László Gyula legalább egy gólt ne szerzett volna.
Az idősebb generációk tagjai, akik látták őket akkoriban játszani, még most, több mint ötven év után is áradoznak az ikertestvérek cseleiről, élményszámba menő góljairól –
László László és László Gyula 1949. november 24-én születtek. Gyerekkorukban az egykori, fakerítéses futballpálya és a jégpálya (a mai minifocipálya) melletti tömbházakban laktak, két nagyobb testvérük, Károly és József szintén futballozott.
A Fások ificsapata a hatvanas évek elején, balról jobbra: Miklós Vilmos edző, Lukács Vencel, Dolga Lajos, Fodor József, ismeretlen, Balázs Sándor, Fülöp Ernő, Gagiu Marian, Silay Ferenc, Kristóf Mihály, László László, Bindea János, László Gyula, Borbély A
Fotó: Laszló Gyula magánarchívuma
Az ikertestvérek az utcabajnokságon a Rakéta csapat tagjai voltak, akárcsak olyan környékbeli gyerekek, akikkel később az ificsapatban is együtt játszottak, mint Gagiu Marian vagy a Balázs, a Gálovits és a Bencze testvérek.
Felfedezőjüknek, első edzőjüknek Miklós Vilmost tartják, aki az 1950-es években az akkori Akarat csapatának sziklaszilárd védője volt. 1967-ben a mindössze 17 éves ikreket már Kiss Árpád edző hívta a Fások felnőtt csapatába.
Történetükről bővebben az Erdélyi Sport szeptember 7-ei lapszámában olvashatnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!