
Az 1920-as években a Hargita TE a Kollégium-kerti pályán játszotta mérkőzéseit, ez a mai asztalitenisz-terem és a vasúti sín közötti területen volt
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete közülük Z. Sebess József emlékét eleveníti fel, akit az erdélyi cserkészek és az udvarhelyi labdarúgók és játékvezetők is egyik legelső elődjüknek tekinthetnek.
2021. szeptember 14., 10:552021. szeptember 14., 10:55
A Káposztásszentmiklóson (Maros-Torda vármegye) 1888-ban született Z. Sebess József a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a budapesti Testnevelési Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Székelyudvarhelyen 1909. szeptember 1-jén a Református Kollégium testnevelő tanáraként kezdett dolgozni, de emelett nevelő is volt a bentlakásban.
de talán az egész sport- és cserkészéletnek is. Erdély legelső cserkészcsapatát, a székelyudvarhelyi, Bethlen Gáborról elnevezett egyletet 1912-ben alapította, a kommunizmus alatt betiltott, majd 1990-ben újjáalakult csapat napjainkban már az ő nevét viseli. 1913. szeptember 17-én létrehozta a „testgyakorló-kört” a kollégiumban, de lelkesen oktatott teniszt, atlétikát és más sportjátékokat is, rendezett ökölvívó-mérkőzést, és szervezője volt a tornaünnepélyeknek is.
A tanár-cserkész-futballista portréja
Fotó: Wikipedia
Nagyon sokoldalú emberként tekinthettek a pedagógusra az udvarhelyiek, hiszen a Református Kollégiumban a testnevelés mellett természetrajzot, földrajzot, fizikát, számtant és éneket is tanított – emellett lelkes tánctanárként, színjátszóként és énekesként is ismerhette a város, hiszen rendszeresen fellépett a Székely Dalegylet által szervezett estélyeken. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékeltében.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!