
Az 1920-as években a Hargita TE a Kollégium-kerti pályán játszotta mérkőzéseit, ez a mai asztalitenisz-terem és a vasúti sín közötti területen volt
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete közülük Z. Sebess József emlékét eleveníti fel, akit az erdélyi cserkészek és az udvarhelyi labdarúgók és játékvezetők is egyik legelső elődjüknek tekinthetnek.
2021. szeptember 14., 10:552021. szeptember 14., 10:55
A Káposztásszentmiklóson (Maros-Torda vármegye) 1888-ban született Z. Sebess József a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a budapesti Testnevelési Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Székelyudvarhelyen 1909. szeptember 1-jén a Református Kollégium testnevelő tanáraként kezdett dolgozni, de emelett nevelő is volt a bentlakásban.
de talán az egész sport- és cserkészéletnek is. Erdély legelső cserkészcsapatát, a székelyudvarhelyi, Bethlen Gáborról elnevezett egyletet 1912-ben alapította, a kommunizmus alatt betiltott, majd 1990-ben újjáalakult csapat napjainkban már az ő nevét viseli. 1913. szeptember 17-én létrehozta a „testgyakorló-kört” a kollégiumban, de lelkesen oktatott teniszt, atlétikát és más sportjátékokat is, rendezett ökölvívó-mérkőzést, és szervezője volt a tornaünnepélyeknek is.
A tanár-cserkész-futballista portréja
Fotó: Wikipedia
Nagyon sokoldalú emberként tekinthettek a pedagógusra az udvarhelyiek, hiszen a Református Kollégiumban a testnevelés mellett természetrajzot, földrajzot, fizikát, számtant és éneket is tanított – emellett lelkes tánctanárként, színjátszóként és énekesként is ismerhette a város, hiszen rendszeresen fellépett a Székely Dalegylet által szervezett estélyeken. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékeltében.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!