
Az 1920-as években a Hargita TE a Kollégium-kerti pályán játszotta mérkőzéseit, ez a mai asztalitenisz-terem és a vasúti sín közötti területen volt
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete közülük Z. Sebess József emlékét eleveníti fel, akit az erdélyi cserkészek és az udvarhelyi labdarúgók és játékvezetők is egyik legelső elődjüknek tekinthetnek.
2021. szeptember 14., 10:552021. szeptember 14., 10:55
A Káposztásszentmiklóson (Maros-Torda vármegye) 1888-ban született Z. Sebess József a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a budapesti Testnevelési Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Székelyudvarhelyen 1909. szeptember 1-jén a Református Kollégium testnevelő tanáraként kezdett dolgozni, de emelett nevelő is volt a bentlakásban.
de talán az egész sport- és cserkészéletnek is. Erdély legelső cserkészcsapatát, a székelyudvarhelyi, Bethlen Gáborról elnevezett egyletet 1912-ben alapította, a kommunizmus alatt betiltott, majd 1990-ben újjáalakult csapat napjainkban már az ő nevét viseli. 1913. szeptember 17-én létrehozta a „testgyakorló-kört” a kollégiumban, de lelkesen oktatott teniszt, atlétikát és más sportjátékokat is, rendezett ökölvívó-mérkőzést, és szervezője volt a tornaünnepélyeknek is.
A tanár-cserkész-futballista portréja
Fotó: Wikipedia
Nagyon sokoldalú emberként tekinthettek a pedagógusra az udvarhelyiek, hiszen a Református Kollégiumban a testnevelés mellett természetrajzot, földrajzot, fizikát, számtant és éneket is tanított – emellett lelkes tánctanárként, színjátszóként és énekesként is ismerhette a város, hiszen rendszeresen fellépett a Székely Dalegylet által szervezett estélyeken. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékeltében.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!