
Bálint Andor egykori udvarhelyi családi házuknál
Fotó: Katona Zoltán
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. Ezek közül az Erdélyi Sport hasábjain ezúttal Bálint Andor karrierjét elevenítik fel, aki az ötvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig játszott magas szinten. Székelyudvarhelyről indult, ifjúsági válogatott volt, a fővárosi Rapiddal két kupadöntőt játszott, majd Marosvásárhelyen folytatódott a karrierje. Ma is ott él, de néha meglátogatja udvarhelyi rokonait.
2021. szeptember 21., 12:442021. szeptember 21., 12:44
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a Román Kupa két döntőjében is pályára léptek. A 82 éves Bálint Andornak ez megadatott, hiszen
Bálint Andor 1939. július 20-án született Székelyudvarhelyen. Családja a városháza szomszédságában lakott, a kis Andor onnan járt le futballozni a sétatérre. Eleinte kézilabdázott (1955-ben az ifiválogatottba is bekerült), jégkorongozott és asztaliteniszezett,
Arra is emlékszik, hogy Betfalván lépett pályára először, és gólt is szerzett.
Az Akarat 1958. március 27-én 5–1-re nyert Szentegyházán. Felső sor: Ambrus László, Papp Dénes, Miklós László, Patakfalvi Sándor, Kerekes Károly, Máthé Ferenc. Guggolnak: Miklós Vilmos, Mósa István, Sándor Lőrinc, Bálint Andor és Györffy Áron
Fotó: Bálint Andor magángyűjteménye
17 évesen, már ifjúsági válogatottként, tanulmányai révén került Bukarestbe, ahol először a Progresul CPCS együttesében (1956 és 58 között, ez tulajdonképpen az ifjúsági válogatott volt) futballozott,
Történetéről bővebben a Székelyhon napilap Erdélyi Sport szeptember 21-ei kiadványában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!