
Bálint Andor egykori udvarhelyi családi házuknál
Fotó: Katona Zoltán
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. Ezek közül az Erdélyi Sport hasábjain ezúttal Bálint Andor karrierjét elevenítik fel, aki az ötvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig játszott magas szinten. Székelyudvarhelyről indult, ifjúsági válogatott volt, a fővárosi Rapiddal két kupadöntőt játszott, majd Marosvásárhelyen folytatódott a karrierje. Ma is ott él, de néha meglátogatja udvarhelyi rokonait.
2021. szeptember 21., 12:442021. szeptember 21., 12:44
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a Román Kupa két döntőjében is pályára léptek. A 82 éves Bálint Andornak ez megadatott, hiszen
Bálint Andor 1939. július 20-án született Székelyudvarhelyen. Családja a városháza szomszédságában lakott, a kis Andor onnan járt le futballozni a sétatérre. Eleinte kézilabdázott (1955-ben az ifiválogatottba is bekerült), jégkorongozott és asztaliteniszezett,
Arra is emlékszik, hogy Betfalván lépett pályára először, és gólt is szerzett.
Az Akarat 1958. március 27-én 5–1-re nyert Szentegyházán. Felső sor: Ambrus László, Papp Dénes, Miklós László, Patakfalvi Sándor, Kerekes Károly, Máthé Ferenc. Guggolnak: Miklós Vilmos, Mósa István, Sándor Lőrinc, Bálint Andor és Györffy Áron
Fotó: Bálint Andor magángyűjteménye
17 évesen, már ifjúsági válogatottként, tanulmányai révén került Bukarestbe, ahol először a Progresul CPCS együttesében (1956 és 58 között, ez tulajdonképpen az ifjúsági válogatott volt) futballozott,
Történetéről bővebben a Székelyhon napilap Erdélyi Sport szeptember 21-ei kiadványában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!