
Bálint Andor egykori udvarhelyi családi házuknál
Fotó: Katona Zoltán
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. Ezek közül az Erdélyi Sport hasábjain ezúttal Bálint Andor karrierjét elevenítik fel, aki az ötvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig játszott magas szinten. Székelyudvarhelyről indult, ifjúsági válogatott volt, a fővárosi Rapiddal két kupadöntőt játszott, majd Marosvásárhelyen folytatódott a karrierje. Ma is ott él, de néha meglátogatja udvarhelyi rokonait.
2021. szeptember 21., 12:442021. szeptember 21., 12:44
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a Román Kupa két döntőjében is pályára léptek. A 82 éves Bálint Andornak ez megadatott, hiszen
Bálint Andor 1939. július 20-án született Székelyudvarhelyen. Családja a városháza szomszédságában lakott, a kis Andor onnan járt le futballozni a sétatérre. Eleinte kézilabdázott (1955-ben az ifiválogatottba is bekerült), jégkorongozott és asztaliteniszezett,
Arra is emlékszik, hogy Betfalván lépett pályára először, és gólt is szerzett.
Az Akarat 1958. március 27-én 5–1-re nyert Szentegyházán. Felső sor: Ambrus László, Papp Dénes, Miklós László, Patakfalvi Sándor, Kerekes Károly, Máthé Ferenc. Guggolnak: Miklós Vilmos, Mósa István, Sándor Lőrinc, Bálint Andor és Györffy Áron
Fotó: Bálint Andor magángyűjteménye
17 évesen, már ifjúsági válogatottként, tanulmányai révén került Bukarestbe, ahol először a Progresul CPCS együttesében (1956 és 58 között, ez tulajdonképpen az ifjúsági válogatott volt) futballozott,
Történetéről bővebben a Székelyhon napilap Erdélyi Sport szeptember 21-ei kiadványában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!