
A turistaösvény várfaltöredékek között vezet
Fotó: Demján László
Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált. Az Erdélyi Napló munkatársa ide látogatott el.
2020. december 17., 10:102020. december 17., 10:10
Kézdivásárhelytől észak-nyugatra 11 km-re fekszik Bálványosfürdő. A település fölött emelkedő 1040 méter magas sziklahegy tetejét az ősi Bálványos várának romjai koronázzák. Nevét onnan kapta, hogy a vár az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvárának számított.
Miután a király legyőzte a pogány vallást pártoló Gyulát, Apor ide menekült és itt építette fel várát, ahol zavartalanul áldozhatott az ősi bálványoknak.
Az öregtorony maradványai. A várromok közül ez építmény áll még
Fotó: Demján László
Az írott források először a 12. században említik Baluanus név alatt, majd 1360-ban Castrum Balwanus néven. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben Ottó magyar király a Szent Koronával Erdélybe utazott Kán (Apor) Lászlóhoz.
Kán László azonban elfogatta a királyt, és addig tartotta fogva Bálványosvárban, amíg Ottó le nem mondott a trónról.
A vár történetét számos legenda lengi körül. Az egyik szerint az Aporok a 12. század elején vették fel a keresztény hitet, miután a vár akkori ura, Apor Szilamér a torjai vásáron elrabolta a Mike családból származó Imolát. Tettével maga ellen hangolta a Mike családot, amelynek tagjai fegyvert ragadva Bálványosvár ostromára készültek, hogy lemossák a gyalázatot.
A vár történetéről bővebben az Erdélyi Napló december 17-ei lapszámában olvashatnak.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
szóljon hozzá!