
A turistaösvény várfaltöredékek között vezet
Fotó: Demján László
Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált. Az Erdélyi Napló munkatársa ide látogatott el.
2020. december 17., 10:102020. december 17., 10:10
Kézdivásárhelytől észak-nyugatra 11 km-re fekszik Bálványosfürdő. A település fölött emelkedő 1040 méter magas sziklahegy tetejét az ősi Bálványos várának romjai koronázzák. Nevét onnan kapta, hogy a vár az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvárának számított.
Miután a király legyőzte a pogány vallást pártoló Gyulát, Apor ide menekült és itt építette fel várát, ahol zavartalanul áldozhatott az ősi bálványoknak.
Az öregtorony maradványai. A várromok közül ez építmény áll még
Fotó: Demján László
Az írott források először a 12. században említik Baluanus név alatt, majd 1360-ban Castrum Balwanus néven. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben Ottó magyar király a Szent Koronával Erdélybe utazott Kán (Apor) Lászlóhoz.
Kán László azonban elfogatta a királyt, és addig tartotta fogva Bálványosvárban, amíg Ottó le nem mondott a trónról.
A vár történetét számos legenda lengi körül. Az egyik szerint az Aporok a 12. század elején vették fel a keresztény hitet, miután a vár akkori ura, Apor Szilamér a torjai vásáron elrabolta a Mike családból származó Imolát. Tettével maga ellen hangolta a Mike családot, amelynek tagjai fegyvert ragadva Bálványosvár ostromára készültek, hogy lemossák a gyalázatot.
A vár történetéről bővebben az Erdélyi Napló december 17-ei lapszámában olvashatnak.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!