
Egy verseny részvevői a Csicseren 1935-ben
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
Manapság már a népszerűbb romániai és székelyföldi síközpontokban, illetve a nyugat-európai síparadicsomokban is tudunk hódolni a sízés szenvedélyének. Ám egykor a települések melletti magaslatokon, dombokon lehetett sízni, sőt akkori mércével mérve komolyabb versenyeken is szerepelni. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában erről is olvashatnak.
2021. március 09., 11:252021. március 09., 11:25
2021. március 09., 11:262021. március 09., 11:26
Székelyudvarhely már száz évvel ezelőtt síztek a város mellett, a harmincas években pedig megmérettetéseket is szerveztek. „A télisportok minél tovább, annál nagyobb tért hódítanak világszerte s különösen a sí sport hódit naponta embereket, a »hó szerelmesei« naponta gyarapodnak.
– írja a Székely Közélet 1933. január 17-ei lapszáma, de a cikk megjelenése előtt már évtizedekkel síztek az udvarhelyiek, az 1920-as években pedig már több helyi síző is ismert volt a városban. Versenyekről a húszas években nem tudunk, de a környékbeli magaslatokon rendszeresen síztek, illetve szánkóztak is, a városban pedig a század eleje óta korcsolyapálya is működött.
Az egyletnek addig már több szakosztálya is volt, ám a harmincas évek elején annyian hódoltak a környéken a sízésnek, hogy az igény létrehozta ezt is.
Az első síverseny részvevői a Pap-kertben (1934. február)
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
1934 februárjában rendezték meg az első olyan síversenyt Székelyudvarhelyen, amelyen már különböző számok voltak: sífutás 6 (nők), 8 (junior) és 12 (szenior) kilométeren, síugrás, illetve lesiklás (szlalom).
Minderről bővebben az Erdélyi Sport március 9-ei lapszámában írnak.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
szóljon hozzá!