
Egy verseny részvevői a Csicseren 1935-ben
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
Manapság már a népszerűbb romániai és székelyföldi síközpontokban, illetve a nyugat-európai síparadicsomokban is tudunk hódolni a sízés szenvedélyének. Ám egykor a települések melletti magaslatokon, dombokon lehetett sízni, sőt akkori mércével mérve komolyabb versenyeken is szerepelni. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában erről is olvashatnak.
2021. március 09., 11:252021. március 09., 11:25
2021. március 09., 11:262021. március 09., 11:26
Székelyudvarhely már száz évvel ezelőtt síztek a város mellett, a harmincas években pedig megmérettetéseket is szerveztek. „A télisportok minél tovább, annál nagyobb tért hódítanak világszerte s különösen a sí sport hódit naponta embereket, a »hó szerelmesei« naponta gyarapodnak.
– írja a Székely Közélet 1933. január 17-ei lapszáma, de a cikk megjelenése előtt már évtizedekkel síztek az udvarhelyiek, az 1920-as években pedig már több helyi síző is ismert volt a városban. Versenyekről a húszas években nem tudunk, de a környékbeli magaslatokon rendszeresen síztek, illetve szánkóztak is, a városban pedig a század eleje óta korcsolyapálya is működött.
Az egyletnek addig már több szakosztálya is volt, ám a harmincas évek elején annyian hódoltak a környéken a sízésnek, hogy az igény létrehozta ezt is.
Az első síverseny részvevői a Pap-kertben (1934. február)
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
1934 februárjában rendezték meg az első olyan síversenyt Székelyudvarhelyen, amelyen már különböző számok voltak: sífutás 6 (nők), 8 (junior) és 12 (szenior) kilométeren, síugrás, illetve lesiklás (szlalom).
Minderről bővebben az Erdélyi Sport március 9-ei lapszámában írnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!