A Crişul cipőgyár, amelyhez két bőrcserző is tartozott. Mára csak fantomépület
Fotó: Sütő Éva
A kommunizmus éveiben a paraszti világ felszámolása a falvak rendszeres lerombolásában nyilvánult meg. Iparosítás jelszó alatt a földből élők bekényszerültek a nagyvárosok idegen, számukra élhetetlen szűk világába. A 89-es változások után pedig sorra szűntek meg a gyárak, amelynek hozadékaként már alig maradt lehetősége a földművesből lett gyári munkásnak. Az Erdélyi Napló legújabb lapszámában a régi Bihar megyei ipar felszámolásának történetét járják körbe.
2021. július 15., 11:092021. július 15., 11:09
Az 1989-es változások után sok ember életében lezárult egy korszak, nemcsak politikai értelemben, de megélhetés szempontjából is. Sok évtizedes szolgálat után letették a kalapácsot, a gyalut, a dohányfűző tűt, a gyári köpenyt, megálltak a gépek. Volt közöttük olyan, aki már a háborút követő években elszegődött egy-egy gyárba, s ott nyugdíjas koráig dolgozhatott. Bihar megyében volt olyan gyár, amely több nemzedéket is kiszolgált. Az ötvenes években a nehézsorsú fiatalok szinte gyermekfejjel szegődtek el dolgozni, ki hova tudott. Minden családban sok volt az éhes száj, jól jött a legkisebb jövedelem is.
A kitöredezett ablakú csarnokokban süvít a szél, a lelkük – mondják azok, akik visszajárnak idős fejjel a néhai kenyéradó romjait szemügyre venni.
A Diamant cukorgyár. Úgy tartják, szándékosan vitték csődbe telekspekuláció miatt
Fotó: Sütő Éva
Nagyváradon a hatvanas-hetvenes években sokan dolgoztak a gyárakban. Az építőipari Azbociment mellett téglagyárak működtek: a Püspöki út elején Vulcan (a volt Weisz József téglagyár) néven az egyik, a Kolozsvári úton a másik, illetve a velencei állomás közelében a harmadik. Jelentős volt a medgyesi üveggyárhoz tartozó üvegcsiszoló műhely is, amelynek Cristal volt a neve. A bútorgyárak nagy része több telephellyel is rendelkezett. A többiek szövetkezetként működtek. Ide tartozott a régi hordógyár is.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló július 15-ei lapszámában olvashatnak.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!