
Dusinszki Zoltán (15-ös számmal) kapura fejel
Fotó: A néhai Fekete B. Zoltán és Bartha János felvételei
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. Ezek közé tartozik a Budvár FC története 1997 és 2004 között, amikor néhány vállalkozó jóvoltából egy teljesen új magánklub született. Ezt a csapatot hét autóbusznyi szurkoló kísérte el a harmadosztályba jutásért játszott selejtezőre. Az ellenfelét pedig tizenhárom – olvashatják a Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport kiadványában.
2021. szeptember 28., 09:592021. szeptember 28., 09:59
2021. szeptember 28., 15:542021. szeptember 28., 15:54
Az 1996–97-es szezon egyfajta fordulópont is volt Székelyudvarhely futballtörténetében: a Hargita egyre lejjebb került a harmadosztály táblázatán, a nézők is kezdtek elmaradozni a bajnokikról. 1997-ben nehezen ugyan, de sikerült bennmaradni a C osztályban, ám az augusztusi nyitófordulóban elszenvedett románvásári 3–0 után jöttek az újabb hazai vereségek, és már akkor látszott, hogy bekövetkezik az elkerülhetetlen, a Hargita kiesik a harmadosztályból.
Támad a Budvár, Botorok (10-es mezben) elől tisztáznak a védők egy C osztályos bajnokin
Fotó: A néhai Fekete B. Zoltán és Bartha János felvételei
Azonban ez a csapat egyre elkeseredettebb vezetőségén kívül már nem sokakat zavart, sem nézőt, sem pedig játékost, mert egy teljesen új együttes kezdte bontogatni szárnyait. Még 1997 tavaszán-nyarán összesen tizenegy magáncég fogott össze azért, hogy az addigi vezetőséggel és örökséggel, hozzáállással szakítva egy teljesen új csapatot építsenek fel. Ez lett a Budvár FC, illetve az Eleven Klub, amely elnevezésében a 11-re, tehát egy csapatnyi játékosra, valamint a tizenegy támogatóra utalt.
Az ünneplő csapat és az őket elkísérő szurkolók a győztes selejtező után
Fotó: A néhai Fekete B. Zoltán és Bartha János felvételei
Az egykori játékos és későbbi utánpótlásedző Borbély Albert vezetőedző által irányított Budvár felnőtt csapata 1997 nyarán kezdte meg a felkészülést, és benevezett a megyei bajnokságba.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!