
Ha egy hozzáértő pedagógus bemegy az osztályba, sokszor már ránézésre tudja, hogy melyik gyerek küzd a problémával
Fotó: 123RF
Manapság nagyon gyakran rámondják egy izgő-mozgó kisgyerekre, hogy hiperaktív, az viszont, hogy nagy a mozgásigénye, nehezen ül meg a fenekén, nem jelenti azt, hogy tényleg a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarával küzd. Több tényező összefüggése kell ahhoz, hogy valakiről megállapítható legyen ez a diagnózis. S ha megvan a diagnózis, azt nem szégyellni kell, hanem megtanulni kezelni, egy tanulási zavarral küszködő kisiskolásból ugyanis még könnyen lehet felnőttkorára sikeres vállalkozó.
2019. szeptember 13., 17:292019. szeptember 13., 17:29
2019. szeptember 13., 17:512019. szeptember 13., 17:51
ADHD – az a felnőtt, aki napjai jelentős részét gyermekekkel tölti, ma elég sokat találkozik ezzel a négy betűvel, míg a szülők például rettegnek attól, hogy kiderül, valamilyen tanulási zavarral, nehézséggel küzd a csemetéjük. A négy betű jelentése: Attention Deficit Hyperactivity Disorder (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar). Neurológiai eredetű vagy veleszületett, esetleg a fejlődés során kialakult rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérőtünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll.
Vargancsik Iringó szociálpedagógus szerint leggyakrabban a szülők nem is sejtik, hogy gyerekük ADHD-s, megszokták, hogy ilyen a stílusa, nagyobb a mozgásigénye, nehezebb lekötni, és alkalmazkodnak hozzá. A bajok akkor kezdődnek, amikor sokáig kell ülni és figyelni valamire, éppen ezért az óvodáskor végén, az iskoláskorban szokták feltételezni a gyerekről, hogy hiperaktivitással küzd. „Az ADHD-ra jellemző a túlmozgásosság és a figyelemzavar, de ezt egy skálaként kell elképzelni, nincs két egyforma gyerek, van, ahol nagyobb a túlmozgásosság és kevesebb a figyelemzavar, máshol pont fordítva. Sőt létezik az a válfaja is, amikor a hiperaktivitás vagy az impulzivitás minimálisan vagy egyáltalán nem jellemző a gyerekre, azt ADD-nek is nevezik az angol Attention Deficit Disorder rövidítéseként” – magyarázza a szakember.
Az ADHD-val élő gyereket nevelni kihívást jelenthet az otthoni és az iskolai környezetben is
Fotó: 123RF
Hozzáteszi: tünete nemcsak az, hogy nagyon sokat mozog a gyerek, „szedi szét a házat”, de az impulzivitás is nagyon jellemző rá, bármilyen inger éri, rögtön fellobban, éppen ezért gyakoribbak a konfliktusok a társakkal is. Mindemellett pedig ott a figyelemzavar része: gyorsan elkalandozik a gyerek, ha mondanak neki valamit, elfelejti, nehézséget okoz a figyelmét megtartani, különösen ha számára nem érdekes az adott foglalatosság. Az ADHD-s figyelme gyakran elterelődik külső ingerek hatására, ugyanakkor sokszor követ el figyelmetlenségből eredő hibákat feladatok elvégzésénél, mivel hajlamos összecsapni a mentálisan megterhelő, tartós figyelmet igénylő feladatokat, gyakran kerüli is ezeket.
„Ha egy hozzáértő pedagógus bemegy az osztályba, sokszor már ránézésre tudja, hogy melyik gyerek ilyen. Miközben ő az összeadást magyarázza, az egyik a darvakat nézi az ablakon át, a másikat ha ragasztóval ragasztanád a székhez, akkor sem tudna ott maradni ötven percet. Ezt könnyű kiszúrni. Most az a kérdés, melyik az, amelyik súlyos, és melyik nem. Társadalmunk húsz százaléka intenzívebb mozgásigényű, impulzívabb, de ebből csak öt százalék, aki ADHD-s, akinek annyira intenzívek a tünetei, hogy kezelni kell, vagy valamilyen szinten adaptálni a környezetet a helyzethez, mert másként nem tud boldogulni” – magyarázza a szakember.
Gyakrabban kerülhet konfliktusba társaival is
Fotó: 123RF
Vargancsik Iringó kifejti, a jó pedagógus például tudja, hogy ahhoz, hogy valamiben sikeresek legyünk, három-négyszer annyi sikerélményünk kell legyen az adott tevékenységben, mint kudarcélményünk. Mivel a hiperaktivitással küzdő gyerekeknek sokszor arról szól az életük az iskolában, hogy ötpercenként rájuk szólnak, még kevésbé motiváltak abban, hogy teljesítsenek a feladataikban. A pedagógusnak éppen ezért nagy kihívás egy ilyen gyerek, akihez adaptálni kell a környezetet. A legfontosabb talán éppen az, hogy ne azt húzza alá állandóan, hogy mi az, amiben nem tudnak megfelelni, sokszor érdemesebb szemet hunyni az apróságok felett, ha azok nem zavarók. Még az sem mindegy, hogyan rendezi be az osztályt. Egy ADHD-s gyereket nem érdemes az ablak, ajtó mellé ültetni, ahol állandó inger éri, inkább legyen közel a pedagógushoz, aki így jelzés szintjén is tud vele kommunikálni.
Vargancsik Iringó szerint amúgy a pedagógusok egyik legnagyobb problémája, hogy miképpen mondják el a szülőknek, ha figyelemzavart gyanítanak a gyerek gyenge teljesítményének vagy nem megfelelő viselkedésének hátterében. „Valahogy ez a kommunikáció nálunk még nehezen megy, a pedagógus fél szólni, hogy ki kéne vizsgáltatni a gyereket, ha szól is, lehet, a szülő nem akar tudomást venni a dologról, szégyelli, hogy »problémás« a gyereke. Pedig ez nem egy olyan dolog, ami a szülő hibája” – mutat rá a szociálpedagógus.
Viszont egy ADHD-val küszködő gyermek nehézségeit a szülői támogatás nagymértékben enyhítheti. Ezáltal a meglévő tünetek nem vezetnek olyan komoly következményekhez, mint szülői segítség nélkül.
Ha tudjuk, hogy a gyereknek nagyobb a mozgásigénye, biztosítsuk számára a mozgás lehetőségét
Fotó: Haáz Vince
S hogy mit tehet a szülő? Ha kapott egy intő jelet a pedagógustól, hogy gyereke valószínűleg a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarával küzd, akkor érdemes elvinni kivizsgálásra. Az iskolai tanácsadó nem elég a diagnózis felállításához, egy klinikai pszichológus és egy gyermekpszichiáter kell, akik csoportosan tudnak dolgozni a gyerekkel. Lehet, hogy a tünetekre szükséges a gyógyszeres kezelés, de lehet, hogy elég, ha olyan fejlesztő foglalkozásokra jár a gyerek, amelynek segítségével megtanulja kezelni ezt a zavart. Egyébként az ADHD 20 százalékban kinőhető, de nagyon sok felnőtt is él ezzel, nem tűnt el, csak megtanulta kezelni.
Az ADHD-ról Marosvásárhelyen
Szeptember 28-án témába vágó konferenciát rendez Marosvásárhelyen a Kulcs Szociálpedagógusok Egyesülete és a Bíbola Fejlesztő- és Képzőközpont. A rendezvényen a budapesti Bethesda Kórház ADHD Centrumának kollégái tartanak majd előadásokat és műhelyeket. Az érdeklődő szülők és pedagógusok itt többet tudhatnak meg az ADHD-ról, illetve feltehetik kérdéseiket is.
„Ez nem értelmi fogyatékosság. A figyelemzavar miatt lehet, hogy a gyerek nehezebben tanul meg olvasni, lassabban ér el egy bizonyos szintre, de képes rá. S az, hogy nem színtízes, nem jelenti azt, hogy nem lesz majd belőle egy sikeres vállalkozó például, hiszen egy olyan munkakör esetében épp azokra a tulajdonságokra van szükség, amelyek az iskolában még hátránynak számítanak” – mutat rá a szociálpedagógus.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. szeptember 13-án.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
szóljon hozzá!