
A sporthoz kapcsolódó jogok minden esetben fontos értéket, pénzre váltható értéket is képviselnek
Fotó: Pixabay
A sport igazi üzletág, több mint három százalékát teszi ki a világkereskedelemnek. A szellemi tulajdonjog többféle formában fonódik össze a sporttal: jelen van nemcsak az innovatív sporteszközök formájában, az egyre inkább fejlődő sportközvetítési módokban, de a sportfotók értékesítésében, az olimpiai karikák védelmében és még sok tevékenységben. A szellemi tulajdonjog világnap (április 26.) alkalmából a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal ezúttal arra kíván rávilágítani, hogy a sport kiemelkedő értéket képvisel.
2019. április 26., 17:512019. április 26., 17:51
Ma már sport innováció nélkül nem létezik, az innováció pedig arra ad lehetőséget, hogy a sport valóban a mozgás örömét adhassa. A szellemi tulajdonjog a sportban elsődlegesen a különböző innovációkhoz kapcsolódó jogok, levédések formájában van jelen. Ez a legjelentősebb terület, hiszen kívülállók számára is nyilvánvaló, hogy milyen mértékben módosultak a sporteszközök az elmúlt években, de a sportolók számára a legfontosabb, hogy az újítások egyre inkább lehetővé teszik, hogy csak a mozgás örömére koncentráljanak és növeljék teljesítményüket, ne kelljen plusz erőket mozgósítsanak például az időjárás viszontagságainak leküzdésére. Így például a svájci KJUS és az Osmotex laboratóriumi körülmények között 2016-ban kidolgozta azt a ruhavédőréteget, amely elektronikus vezérlettel százszor gyorsabban viszi a nedvességet a síruha belsejéből a felszínre, mint a konvencionális textil anyagok. Ma már ezt a találmányt többféle szabadalom védi, külön a membránt, a technikát, a gyártási módot és értékesítik is. Nem csoda, hogy Ken Kurtzweg, a KJUS képviselője szerint az innováció a DNS-ük része – magyarázta Vigh Beáta, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal engedélyével rendelkező szellemi tulajdonjogi ügyvéd.
„A Nidecker Snowboards a legrégebbi akciósport-eszközgyártó a világon, szintén azt állítja, hogy tartani kell a lépést, Thierry Kunz, a vezetője szerint az innováció a húzóerő a sportban. Egy másik sporteszközgyártó így foglalja össze a lényeget: a vásárlók azt keresik, hogy mi az újdonság. A snowboard feltalálását egyébként Shermann Poppennek tulajdonítják, aki érdekes karácsonyi ajándékkal akarta meglepni gyerekeit, de mint ma tudjuk, az egész világon a téli sportok kedvelőit sikerült nagyszerűen meglepnie. Vannak sportágak, amelyek gyorsan változnak, mint a snowboard, sí, és vannak olyanok is, amelyek feltalálásuk óta nem sokat módosultak. A mintegy 250 éves krikett most is olyan, mint amilyennek Kent Hercege megálmodta” – mutat rá a szakember.
A szellemi tulajdonjog a sportban nemcsak a kreativitást hivatott védeni
Fotó: Pixabay
Mint mondja, nem mindegyik sporteszköz vagy sportág eredetét lehet pontosan meghatározni. A dartsról például több történet is él, annyi bizonyos, hogy Nagy-Britanniából ered, de nem tudjuk ma már, hogy eredeti formájában az 1400-as, vagy 1600-as évekhez köthető, csupán azt, hogy a 19. század végén nyerte el mai formáját, a mostani versenyszabályok Gamlin nevéhez fűződnek. A foci történetét is hasonlóképpen lehetne boncolgatni, a FIFA leírásai alapján, vannak olyan sportok tehát ahol az eszköz, vagy a mozgásforma nem köthető egy adott feltaláló nevéhez és több száz éves múlttal rendelkezik.
A magyar feltalálók sem maradtak le az új sporttalálmányok terén. Borsányi Gábor, Huszár Viktor és Gattyán György találmányát szívesen használja Messi, Neymar, Natalia Guilter és még sokan mások. A Teqball nemcsak sporteszköz, hanem egy teljesen új sportág, amelyből már világkupát is szerveztek. Ez a mozgásforma a futball és az asztalitenisz előnyeit vegyíti.
„A szellemi tulajdonjog a sportban nemcsak a kreativitást hivatott védeni, hanem a többi értéket is, amely a sporthoz, a sportteljesítményekhez kapcsolódik.
A Nairobi Szerződést máig 52 ország írta alá a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal tagállamai közül, ők az is vállalják, hogy nemcsak megvédik az olimpiai játékok szimbólumát, de a szimbólum használatából származó bevétel egy része a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot illeti meg, amely ezt az összeget mindenkor a sport fejlesztésére fordítja. Romániában 2005. július 20-tól érvényes ez a nemzetközi szerződés.”
Éppen ezért a sportolók számára sokat jelent és egy külön üzletághoz kapcsolódik az arculati jogok védelme. Kevin Keagan labdarúgó sztár volt az első a ’70-es években, aki szerződést köthetett a személyiségi, arculati jogai értékesítésére. Azóta a sportszemélyiségek arcának, hangjának, teljesítményének, fotóiknak, más azonosító, hozzájuk kapcsolható tárgyak, képek, videók értékesítésének külön piaca van. Ezek a jogok is a szellemi tulajdonjog tárgykörébe tartoznak, s mivel értékesek, már sokféle híres joggyakorlat is megjelent is a témában. Így pédául Oliver Kahn a híres német gólkirály sikerrel perelte be az Electronic Arts játékgyártót, amiért a nevét és arcát engedélye nélkül használták egy FIFA számítógépes focijátékban – tudtuk meg a szakértőtől.
A sportolók számára sokat jelent és egy külön üzletághoz kapcsolódik az arculati jogok védelme
Fotó: Pixabay
„A sporthoz kapcsolódó jogok minden esetben fontos értéket, pénzre váltható értéket is képviselnek, nem csak morálisat. Éppen ezért fontos a szakértői vélemény a szimbólumok, logók, innovációk levédésekor, a szerződések megkötésekor, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, csalások, senki ne szenvedjen kárt és a sport az maradhasson ami: mindenki számára örömforrás” – véli Vigh Beáta.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!