Védeni az értékeket, a kreativitást: az innováció és a sport
A sporthoz kapcsolódó jogok minden esetben fontos értéket, pénzre váltható értéket is képviselnek
Fotó: Pixabay
A sport igazi üzletág, több mint három százalékát teszi ki a világkereskedelemnek. A szellemi tulajdonjog többféle formában fonódik össze a sporttal: jelen van nemcsak az innovatív sporteszközök formájában, az egyre inkább fejlődő sportközvetítési módokban, de a sportfotók értékesítésében, az olimpiai karikák védelmében és még sok tevékenységben. A szellemi tulajdonjog világnap (április 26.) alkalmából a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal ezúttal arra kíván rávilágítani, hogy a sport kiemelkedő értéket képvisel.
Péter Beáta
2019. április 26., 17:512019. április 26., 17:51
Ma már sport innováció nélkül nem létezik, az innováció pedig arra ad lehetőséget, hogy a sport valóban a mozgás örömét adhassa. A szellemi tulajdonjog a sportban elsődlegesen a különböző innovációkhoz kapcsolódó jogok, levédések formájában van jelen. Ez a legjelentősebb terület, hiszen kívülállók számára is nyilvánvaló, hogy milyen mértékben módosultak a sporteszközök az elmúlt években, de a sportolók számára a legfontosabb, hogy az újítások egyre inkább lehetővé teszik, hogy csak a mozgás örömére koncentráljanak és növeljék teljesítményüket, ne kelljen plusz erőket mozgósítsanak például az időjárás viszontagságainak leküzdésére. Így például a svájci KJUS és az Osmotex laboratóriumi körülmények között 2016-ban kidolgozta azt a ruhavédőréteget, amely elektronikus vezérlettel százszor gyorsabban viszi a nedvességet a síruha belsejéből a felszínre, mint a konvencionális textil anyagok. Ma már ezt a találmányt többféle szabadalom védi, külön a membránt, a technikát, a gyártási módot és értékesítik is. Nem csoda, hogy Ken Kurtzweg, a KJUS képviselője szerint az innováció a DNS-ük része – magyarázta Vigh Beáta, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal engedélyével rendelkező szellemi tulajdonjogi ügyvéd.
„A Nidecker Snowboards a legrégebbi akciósport-eszközgyártó a világon, szintén azt állítja, hogy tartani kell a lépést, Thierry Kunz, a vezetője szerint az innováció a húzóerő a sportban. Egy másik sporteszközgyártó így foglalja össze a lényeget: a vásárlók azt keresik, hogy mi az újdonság. A snowboard feltalálását egyébként Shermann Poppennek tulajdonítják, aki érdekes karácsonyi ajándékkal akarta meglepni gyerekeit, de mint ma tudjuk, az egész világon a téli sportok kedvelőit sikerült nagyszerűen meglepnie. Vannak sportágak, amelyek gyorsan változnak, mint a snowboard, sí, és vannak olyanok is, amelyek feltalálásuk óta nem sokat módosultak. A mintegy 250 éves krikett most is olyan, mint amilyennek Kent Hercege megálmodta” – mutat rá a szakember.
A szellemi tulajdonjog a sportban nemcsak a kreativitást hivatott védeni
Fotó: Pixabay
Mint mondja, nem mindegyik sporteszköz vagy sportág eredetét lehet pontosan meghatározni. A dartsról például több történet is él, annyi bizonyos, hogy Nagy-Britanniából ered, de nem tudjuk ma már, hogy eredeti formájában az 1400-as, vagy 1600-as évekhez köthető, csupán azt, hogy a 19. század végén nyerte el mai formáját, a mostani versenyszabályok Gamlin nevéhez fűződnek. A foci történetét is hasonlóképpen lehetne boncolgatni, a FIFA leírásai alapján, vannak olyan sportok tehát ahol az eszköz, vagy a mozgásforma nem köthető egy adott feltaláló nevéhez és több száz éves múlttal rendelkezik.
A magyar feltalálók sem maradtak le az új sporttalálmányok terén. Borsányi Gábor, Huszár Viktor és Gattyán György találmányát szívesen használja Messi, Neymar, Natalia Guilter és még sokan mások. A Teqball nemcsak sporteszköz, hanem egy teljesen új sportág, amelyből már világkupát is szerveztek. Ez a mozgásforma a futball és az asztalitenisz előnyeit vegyíti.
„A szellemi tulajdonjog a sportban nemcsak a kreativitást hivatott védeni, hanem a többi értéket is, amely a sporthoz, a sportteljesítményekhez kapcsolódik.
A Nairobi Szerződést máig 52 ország írta alá a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal tagállamai közül, ők az is vállalják, hogy nemcsak megvédik az olimpiai játékok szimbólumát, de a szimbólum használatából származó bevétel egy része a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot illeti meg, amely ezt az összeget mindenkor a sport fejlesztésére fordítja. Romániában 2005. július 20-tól érvényes ez a nemzetközi szerződés.”
Éppen ezért a sportolók számára sokat jelent és egy külön üzletághoz kapcsolódik az arculati jogok védelme. Kevin Keagan labdarúgó sztár volt az első a ’70-es években, aki szerződést köthetett a személyiségi, arculati jogai értékesítésére. Azóta a sportszemélyiségek arcának, hangjának, teljesítményének, fotóiknak, más azonosító, hozzájuk kapcsolható tárgyak, képek, videók értékesítésének külön piaca van. Ezek a jogok is a szellemi tulajdonjog tárgykörébe tartoznak, s mivel értékesek, már sokféle híres joggyakorlat is megjelent is a témában. Így pédául Oliver Kahn a híres német gólkirály sikerrel perelte be az Electronic Arts játékgyártót, amiért a nevét és arcát engedélye nélkül használták egy FIFA számítógépes focijátékban – tudtuk meg a szakértőtől.
A sportolók számára sokat jelent és egy külön üzletághoz kapcsolódik az arculati jogok védelme
Fotó: Pixabay
„A sporthoz kapcsolódó jogok minden esetben fontos értéket, pénzre váltható értéket is képviselnek, nem csak morálisat. Éppen ezért fontos a szakértői vélemény a szimbólumok, logók, innovációk levédésekor, a szerződések megkötésekor, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, csalások, senki ne szenvedjen kárt és a sport az maradhasson ami: mindenki számára örömforrás” – véli Vigh Beáta.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!