
Anya és fia közösen fogtak vállalkozásba
Fotó: Erdély Bálint Előd
A fiú fotós, az édesanyja pedig varrónő – a srác testvérének pedig kisgyerekei lettek, ezeken a „kistesókon” pedig „így” vagy „úgy” állt a boltban vásárolt babaruha. A fotós gondolt egyet, rávette az édesanyját, hogy hagyja ott az ipari ruhatermelést, és együtt vágjanak bele egy kihívásokkal, színekkel és gyerekmosolyokkal tele új világba. A székelyudvarhelyi LilBro gyerekszabóság története és jelene.
2021. március 17., 17:382021. március 17., 17:38
Ahogy belépünk a műhelybe, a sarokban egy régi Anker varrógép tűnik fel, mellette viszont már modern gépek állnak, a polcokon pedig szebbnél szebb és finomabbnál finomabb anyagok sorakoznak. A székelyudvarhelyi Józsa Levente fényképész és édesanyja, a varrónő Józsa Rita egy munkatársukkal együtt január óta egy nagyobb helyiségben állítják elő a gyerek- és babaruhákat.
Az első ilyen jellegű beszélgetésük 2017 karácsonyán volt, a fotós Levente akkor kezdte győzködni édesanyját, hogy lépjen ki a munkahelyéről, és indítsanak családi vállalkozást, mert nem tudták nem észrevenni, hogy a kistesók Kínában legyártott ruhái nem mindig megfelelők az anyag, a fazon és a minőség szempontjából, s ők bizony tudnának ezeknél jobbat és tartósabbat is előállítani. Rita ugyanis évekig a készruhaiparban dolgozott, Levente pedig termékfotózás közben akadt rá egy olyan ruhadarabra, amelyre az édesanyja azt mondta, hogy ebben semmi extra nincsen, tudna varrni hasonlókat.
Az ipari ruhatermelést hagyta ott Józsa Rita, hogy egyedi gyerekruhákat gyártson
Fotó: Erdély Bálint Előd
A meggyőzés 2019-re sikerült, elindult a kisvállalkozás, akkor csak a családi otthon padlásterében, legelsőnek az otthoni varrógépen két sapka és egy sál készült el. „Csináljunk pár dolgot magunknak” – így kezdődött, de Levente hamarosan nevet is talált az induló családi brandnek. Mivel gyerek- és családi fotózással is foglalkozik, és a testvére gyerekei is gyakran kerültek képbe, a „little brother” (kistestvér) szókapcsolatot rövidítették LilBro-ra, ami magyarosítva „kistesót” jelentene, tehát nem egy Lilla vagy egy Lili nevű kisgyerekhez kötődik.
kibéreltek egy nagyobb helyiséget, ahová áttelepítették a felszerelést, a gépeket, illetve már nagyobb mennyiségű anyagot is tudtak rendelni.
Nagyon fontos az anyagok minősége
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Arra számítottunk kezdettől, hogy a termékekkel kilépünk a város határain túlra is” – mondja Józsa Levente, aki a LilBro Facebook-oldalával, a termékek fotózásával, a rendelések felvételével foglalkozik. „A szabásminták nagyjából adottak, egyértelmű, hogy nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, vannak más jellegű babaruhák, rugdalózók. Viszont több olyan termékünk van, amelyek a visszajelzések alapján egyediek és jó minőségűek, lassan húszféle terméket gyártunk, de az egyik fő termékünk a kamáslis tipegő hálózsák. Ennek a lábfejét vissza lehet tűrni, ebben a kisgyerek az esti »partit« is le tudja zavarni, illetve alvás után ebben kel fel, reggel is ebben van.”
Ez a NyúlBró
Fotó: Erdély Bálint Előd
Több olyan termékük is van, amelyeket a leeső anyagdarabokból készítenek el: eleinte a logókkal ellátott kulcstartót ajándékba adták a ruhácskák mellé, majd kitalálták, hogy az anyagdarabokból kis nyulakat, alvóállatkákat varrnak – ez lett a NyúlBró nevű, legújabb termékük. Többféle rugdalózó, softshell-kabát, mellény, rövid és hosszúnadrág, (cső)sál, illetve négyféle sapkamodell készül a műhelyben, ahol idén nyárra egy tengerész-motívumos anyagból készülő kis nyári gyerek-kalap lesz az egyik újdonság.
Kulcstartók anyagdarabokból
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ami az anyagokat illeti, ezeket mindig nagy gonddal választják ki, bár az utóbbi időben tapasztalható gazdasági visszaesés és a kereskedelmi láncok megroppanása bizony okozott gondokat: késnek a nagy beszállítók, nincs nagy választék, nem beszélve arról, hogy az árak is emelkedtek. A kis cég alapos tesztelés után merészkedik ki a piacra termékeivel, tehát folyamatosan kismamák és kisgyerekek tesztelik a ruhácskákat – a visszajelzéseket, a tapasztalatokat pedig beépítik a termékekbe. Például ha egy ruhán három-négy mosás után valami változást tapasztalnak, akkor azon változtatnak vagy más anyagból készítik el.
A visszajelzéseket „beépítik” a termékbe
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kliens a weboldalon az anyagot és a mintát is kiválaszthatja, de az is előfordul, hogy a kismama mondja el, hogy milyen anyagból kéri például a sapkát, és milyen bélése legyen. Több mindentől függ az is, hogy mennyi idő alatt készül el egy sapka, mert van úgy, hogy negyed- vagy félóra után már készen van, időszaktól is függ, általában maximum egy hét alatt lesz készen egy termék a gépeken, illetve kézzel. Az említett régi Anker varrógép egy bizonyos munkafázisra, a kis gomblyukak bevarrására szolgál.
Ilyen egy a kamáslis tipegő hálózsák
Fotó: Erdély Bálint Előd
Melyek a leggyakoribb visszajelzések? Elsőként a tartósságot emeli ki Rita és Levente: a termékek két év után minimálisan koptak, nem szakadtak el, nem foszlott ki a varrásuk. Kaptak olyan visszajelzést is, hogy a babaruha drága, de ez gyakorlatilag örök dolog a helyi kisvállalkozóknál, a vásárlók, megrendelők egy része még mindig nem tud napirendre térni afelett, hogy egy ilyen termék paraméterei, előállítási költségei teljesen másak, mint egy nagyipari tucatárué. A ruhák méretével is vannak gondok néha, hiszen az áruházláncokban a különböző márkák eltérő módon mérnek, ezek a méretek nem nagyon vannak összhangban, mivel a gyerekek testformája is különbözik, de utána lehet igazítani.
– mosolyodik el Levente, amikor arról kérdezzük, hogy mi az a jóérzés, amit munka közben éreznek. Ezenkívül meg az, hogy változatos, izgalmas munka, amely nagyban különbözik a nagyipari termeléstől – teszi hozzá.
Izgalmas munka, amely nagyban különbözik a nagyipari termeléstől – hangsúlyozzák
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tavaly egy olyan karácsonyi akciót tartottak, hogy a korábban eladott és kinőtt, de jó állapotban lévő, már nem használatos termékeiket összegyűjtötték a kliensektől, és rászorulóknak adományozták. Az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek is szebbé, jobbá tudják varázsolni nemcsak az ünnepeket, hanem a hétköznapokat is. Mert nincs szebb annál, amikor egy kényelmes, jó minőségű anyagból készült ruhácskában a kisgyerek játszik, mozog és nevet. Ezért is érdemes és kell is csinálni.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!