
Segítséget nyújtunk hitünk jobb megismerésére. Ha jobban megismerjük Istent, jobban tudjuk szeretni Őt
Fotó: Gergely Imre
Tíz éve vezeti Portik-Hegyi Kelemen a gyulafehérvári főegyházmegye Pasztorális Bizottságát. A rendkívül szerteágazó tevékenységet hamarosan Kerekes László segédpüspök veszi át. A változás kapcsán visszatekintésre kérte fel a gyergyószentmiklósi főesperes-plébánost a Székelyhon napilap Hit-Vallás melléklete.
2020. augusztus 31., 12:012020. augusztus 31., 12:01
Portik-Hegyi Kelemen elmondása szerint, a Pasztorális Bizottság a főegyházmegye papi szenátusához tartozik, és fő feladata, hogy segédkezzen a lelkipásztorság szervezésében. „Több munkacsoport működik ennek keretében, van, amelyik családpasztorációval, azaz családok lelki gondozásával foglalkozik, egy másik a különböző lelkiségi mozgalmakkal, de tevékenységi körünkhöz tartozik például a szórványpasztoráció, médiapasztoráció is. A szerteágazó feladatkör része még a más nyelvű pasztoráció is, többek közt a cigánysággal való foglalkozás. Az utóbbi időben erre fordítottunk nagy hangsúlyt, egy, az egész Kárpát-medencei együttműködés révén. A bizottság tagjai felerészben papok, másik részük világi, laikus Krisztus-hívő munkatárs.
- mutatta be Pasztorális Bizottság tevékenységét a gyergyószentmiklósi főesperes-plébános. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen tanácsot, útmutatást adna Kerekes Lászlónak, aki átveszi tőle a bizottsági munkát Portik-Hegyi Kelemen kijelentette, fontos, hogy a segédpüspök érvényesíteni tudja az elképzeléseit. „Nagyon jó lelkipásztorként ismertem meg, nagyon szép munkát végzett a plébánián, ahol dolgozott. Azt javaslom neki, ezt terjessze ki szélesebb körben.
- fűzte hozzá. A teljes interjút elolvashatják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletéből.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!