Silány-e, ami olcsó? Jótanácsok egy gépszerelő szakembertől
Fűnyírókból csak azokat érdemes megvenni, amelyeknél a motor egyenesen a tengelyt hajtja
Fotó: Rédai Attila
Túl olcsónak tűnik egy gép a barkácsboltban? Tartunk tőle, hogy a végén többe fog nekünk kerülni? A legtöbb esetben ez így is lesz. De hogyan lehet megkülönböztetni az olcsót a silánytól, és milyenek azok a gépek, amelyekkel nem is érdemes próbálkozni? Szerelő szakember segít minket ebben.
Rédai Attila
2018. július 31., 16:152018. július 31., 16:15
2018. július 31., 18:362018. július 31., 18:36
Böjte Sándornak ebben az időszakban rengeteg munkája van, egyik kliens a másikat éri, mégis vannak sokan, akiket el kell utasítson: egyes gépek egyszerűen annyira silányak, rossz minőségűek, hogy nem érdemes a javításukra pénzt költeni, mert az összeg nem egyszer meghaladná a gépnek az eredeti vásárlási árát. A legtöbb ilyen gép Kínából származik, de nem minden silány, ami kínai, tudjuk meg. Háromféle kínai áru van: a legócskább gépek hozzánk jönnek, van egy közepes minőségű kategória Közép-Európának, de tudnak jó minőséget is előállítani, csakhogy azt Nyugat-Európának szánják.
– teszi fel a megválaszolhatatlannak tűnő kérdést a szakember.
Közben mutatja is, amiről beszél: egy hengerfejet nézünk, amin, ha minőségibb volna a gép, krómozott-nikkelezett bevonat kellene legyen, ez viszont csak minimális felületi kezelést kapott. Ennek következtében viszont a használt olajkeverék is sűrűbb kell legyen (1:25-ös), hogy lehessen használni a gépet.
Hengerfej minimális felületi kezeléssel: hiányzik a króm-nikkel
Fotó: Rédai Attila
Naiv vásárlóként felmerül a kérdés, hogy nem kellene vajon ezeknek a gépeknek egy minimális megbízhatósága legyen ahhoz, hogy az unióban forgalmazni lehessen ezeket? Hogy a CE minősítést megkaphassák? „Minimális megbízhatósága kell legyen, csak az nem egyértelmű, hogy mit jelent a minimális. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez mást jelent nálunk, mint Nyugat-Európában” – fejti ki Böjte Sándor. A szakember találkozott olyan géppel, amelyik bár tiszta új volt, nem indult be. Elővesz egy szétszedett sarokcsiszolót (flexet), hogy mutassa:
Aki megvásárolta, azt hitte, hogy szénkefés motor van benne, kiderült, hogy hamisítvány.
Az ilyen gépekbe inkább a bolhapiacon botlik az ember, de sokszor úgy sem járunk jobban, ha üzletben akarjuk beszerezni a háztáji gépeinket, és még akkor sem, ha adnak rá a törvény által előírt garanciát, jótállást. A forgalmazóknak ugyanis nagyon jó jogászaik vannak, akik minden részletbe bele tudnak kapaszkodni: a felhasználó nem tartotta be például az előírásokat, amikor nem a megfelelő olajkeveréket használta, vagy nem az előírt célnak megfelelően használta és így tovább. Még a legjobb eset, ha nem jogászkodik a forgalmazó, hanem kicseréli a gépet, de persze az új gép sem lesz jobb minőségű az előzőnél. A két- vagy hároméves jótállási idő pedig nem változik. A forgalmazónak pedig így is megéri: eleve bele van számolva az üzletmenetbe ez a veszteség, a vevő ugyanakkor bosszankodhat.
Hamisított sarokcsiszoló „kávédaráló” motorral
Fotó: Rédai Attila
Böjte Sándor géptípusonként is ad néhány jótanácsot. Elektromos fűnyíróknál például figyeljünk oda arra, hogy direkt meghajtásosat vásároljunk, s inkább hagyjuk a polcon azokat, amelyekben valamilyen áttét hajtja meg a kést. Sok nagynevű márka is forgalmaz már ilyen fűnyírókat akár néhányszáz lejes áron is, de
A szakember szerint a leggyakrabban az szokott ezekkel előfordulni, hogy mivel gyenge minőségű, műanyag csapágyakat használnak, a nagy fordulatszámtól pedig hamar kimelegedik a motor, a csapágyak deformálódnak. Cserélni pedig csak a csapágyakat nem lehet, csupán az egész motorházat egyben, az pedig nem kifizetődő, így kerül a kukába a legtöbb ilyen fűnyíró.
Szíjáttétes meghajtású elektromos fűnyíró. A kukában végezte
Fotó: Rédai Attila
A benzinmotoros fűnyíróknál arra kell leginkább vigyázni, hogy cseréljük idejében ki az olajat benne: ha olaj nélkül marad a motor, lesül, leragad, tönkremegy. A léghűtéses motoroknál százórányi működés után kell olajat cserélni, illetve az első ötven óra után is. Az is probléma szokott lenni, hogy az emberek télre benne hagyják az üzemanyagot a gépben. Pedig ahhoz, hogy hosszú ideig használhassuk a fűnyírót, nem is elég egyszerűen lejáratni a benzint belőle, mielőtt télire eltesszük: érdemes a gyertya eltávolításával két csepp olajat beletölteni a hengerbe, berántani egyet a motrot, hogy az olaj felkenődjön a henger falára. Ezáltal a gyűrűk olajosan várják a tavaszt, és így nem ragadnak le. Tavasszal, amikor elővesszük a fűnyírót, egy pici benzint kell az olaj után önteni a hengerbe, ha olyan, meg kell szivatóztatni, és várhatóan egyből be fog indulni. Minden idény kezdetekor természetesen le kell cserélni a kenőolajat is, ha jót akarunk gépünknek.
Fotó: Rédai Attila
Tönkrement motoralkatrészek
Fotó: Rédai Attila
Sokan vásároltak mostanában elérhető áron nagynyomású pumpával ellátott kézi mosót, de csalódniuk kellett:
Ennek a szakember szerint a legtöbbször az az oka, hogy nem megfelelő minőségű szűrővel látták el őket: a hiedelmektől eltérően egyáltalán nem annyira tiszta vezetékes víz tisztítására kevésnek bizonyulnak, a homok, egyéb apró szemcsék áthaladnak rajta, s tönkreteszik a pumpa műanyag alkotóelemekkel is gyártott szelepeit. Javítási lehetőség ebben az esetben sincs, az egész motort cserélik csak, de ennek már nincs sok értelme. Magasnyomású pumpák esetében azok számítanak minőségi gépnek, amelyeknél a motorblokk, a szelepek, a szűrők egyaránt fémből készülnek.
Nagynyomású pumpa műanyagos szelepei
Fotó: Rédai Attila
Böjte Sándor szerint benzines fűnyírók esetében 600 lej az az árszint, ami alatt rá sem érdemes nézni az üzletben egy gépre. Elektromos fűnyírót 400 lej alatt nem érdemes megvenni. Magasnyomású pumpáknál az 5-600 lejes vagy akár annál olcsóbb gépeket távolról el kell kerülni, láncfűrészeknél se számítson arra, hogy minőségi, tartós szerszámot vásárolt az, aki 4-500 lejt szánt rá.
Csíkszék
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!