
Fekete Gyula testnevelőtanár. Sízett, focizott, asztaliteniszezett, tanított, és vezette a sportéletet
Fotó: Pinti Attila
Meghatározó alakja az elmúlt ötven esztendő csíki sportéletének Fekete Gyula, aki aktív sportolóként sízett, focizott és asztaliteniszezett, vezette a csíki szabadidős sportéletet, jelenleg pedig a csíkszeredai József Attila Általános Iskola testnevelőtanára. A Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport mellékletéből őt ismerhetik meg.
2020. június 09., 11:112020. június 09., 11:11
Pezsgő szabadidős sportélete volt az 1980-as évek második felétől kezdődően Csíkszeredának, és ennek bő húsz éven át Fekete Gyula volt a mozgatórugója, vezetője. A homoródalmási származású, háromgyermekes testnevelőtanár az elemi iskolát Hargitafürdőn végezte, ott „fertőzte” meg a sízés és a pingpongozás. A labdarúgáshoz a csíki sportiskola egykori edzője hívta, amikor megnézte a sízők egyik fociedzését.
„Az 1980-as évek közepén, 1986-ban választottak meg Csíkszereda sporttanácsának vezetőjévé. Ma hihetetlennek tűnő szabadidős, amatőr sportmozgalom volt akkor és az azt követő két évtizedben a városban. A minifoci-bajnokságban egy adott pillanatban hatvan (!) csapat szerepelt három divízióban, ez azt jelentette, hogy közel ezer ember mozgott minden héten rendszeresen. Rosszabb körülmények között zajlott a sportélet, hiszen sokkal kevesebb tornaterem állt rendelkezésünkre, de eseménydús sportélet zajlott. Sokszor elcsodálkozom, és még mindig nem kapok egyértelmű magyarázatot arra, hogy miért szűnt meg például a minifoci-bajnokság. Négy évvel ezelőtt hat csapatra csökkent az induló együttesek száma, és akkor már senki nem akarta folytatni a minifocit.
– meséli többek között Fekete Gyula.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!