
Kurkó Zsolt díjnyertes nimonovan-levese
Fotó: Kurkó Zsolt archívuma
„Neki köszönhető az újabb magyar világsiker” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a világhálón 2018 szeptemberében. A cikk szerzője a Magyarországon élő, erdélyi születésű Kurkó Zsoltra célzott, aki akkor ősszel Európa legjobb „külföldi japán” séfje lett a Washoku World Challenge versenyen, amely a japán gasztronómia egyik legfontosabb megmérettetésének számít. A Székelyhon napilap szerdai számának Erdélyi Gasztró mellékletében Kurkó Zsoltról olvashatnak.
2020. március 11., 10:552020. március 11., 10:55
Európa legjobb „külföldi japán” séfjét gyerekkora óta érdekli a főzés, és rengeteget tanult szakács édesanyjától, például azt, hogy egyes ételek milyen fűszerekkel ízesíthetők. „Már az első próbálkozásaim jól sikerültek, mert édesanyám tanácsait megfogadva készítettem el az ételeket” – mesél a kezdetekről. Azt is elárulja, hogy annak idején, amikor grillezni támadt kedvük, esetleg egy bográcsban készült ételre vágytak, mindig az édesapja vállalkozott erre a feladatra. Ennek tudatában nem meglepő, hogy ezt a mesterséget választotta.
Budapesten előbb egy arab étteremben kezdett dolgozni, majd 2002-ben új területre, a japán gasztronómia világába merészkedett:
Azóta a Sushi Sei étteremben dolgozik, ahol jelenleg séfhelyettes. Úgy véli, szerencsés helyzetben van, mert az oszakai származású séf, Seiichi Kusumoto – akitől az autentikus japán konyha ízvilágát tanulta – mindig segítette, hogy jó úton járjon.
Keressék a teljes cikket az Erdélyi Gasztró mellékletben.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!