
Babgulyás marhahússal – inkább pörkölt, mint leves
Fotó: Kisréti Zsombor
Új sorozattal jelentkezik az Erdélyi Gasztró: étterem-mustrára indulnak, hogy feltérképezzék és bemutassák az erdélyi éttermeket. Olyan helyeken vadásznak gasztronómiai élményekre, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a hivatalosan elismert gasztronómiai fórumokon. Azt, hogy hová tértek be elsőként, megtudhatják a Székelyhon napilap szerdai gasztronómiai kiadványában.
2020. február 19., 11:532020. február 19., 11:53
Ha van jellegzetesen erdélyi magyar étterem Kolozsváron, az egyértelműen az Unitárius Püspökség több évszázados, felújított épületében üzemelő bisztró, az 1568.
Neve a 452 évvel ezelőtt Tordán kihirdetett vallásbékére emlékeztet – olvasható a lapban. A bisztró megnevezésnek is szerepe van a gasztronómiai „műfaj” megválasztásában, hiszen a 19. századra visszanyúló éttermi kínálat a korabeli „gyorséttermeket” igyekezett megkülönböztetni a hagyományosan elegáns és tágas vendéglőktől.
Sajtszószos édesburgonya
Fotó: Kisréti Zsombor
A bárányburger a bárányhús újszerű kínálata
Fotó: Kisréti Zsombor
Persze az 1568 nem a szó rossz értelmében vett gyorsétterem – amelyekből ma már Kolozsváron is Szamost lehetne rekeszteni –, hanem olyan vendéglő, amely jó minőségű alapanyagokból kínál az átlagos éttermi időnél rövidebb idő alatt felszolgált ételeket. Tény, hogy a bisztró műfajában megszokott vendéglőkhöz képest a kolozsvári magyar étterem elegánsabb lokál, ugyanakkor a viszonylag kis helyen elhelyezett asztalok szűkössége a gyorséttermekkel rokonítja.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!