Ma is működő szövőszék zakatolja a körtvélyesi asszonyok vászonkendőkbe szőtt álmait
Fotó: Sütő Éva
Az elmúlt években a Partiumban egyre nagyobb teret nyertek a múltmentő törekvések. Több helyen is körvonalazódnak azok a lehetőségek, amelyek a térség felbecsülhetetlen néprajzi, történelmi és építészeti hagyatékaiként lehetőséget biztosítanak az újjáéledő faluturizmushoz. A csütörtökön megjelent Erdélyi Napló egy kis partiumi kalandozásra invitálja olvasóit.
2020. február 20., 10:272020. február 20., 10:27
Az utóbbi tíz évben Partium-szerte, illetve az Érmelléken nem egy faluban alapítottak tájházat, falumúzeumot, emlékházakat. Így jött létre dr. Kéri Gáspár gálospetri tájháza, az érsemjéni, az étmihályfalvi emlékházak, múzeumok. Az utóbbiak létrejöttében Csorba Sándor muzeológusnak – ma nagyváradi római katolikus püspökség levéltárosa – igen nagy szerepe volt. Érkörtvélyes múltjának tárháza, ugyanakkor Tóth Imre és Tünde keze nyomát viseli. A házaspár majd három évtizedes gyűjtőmunkája fekszik a 2007-ben alapított falumúzeumban.
A nyugdíjas házaspár az érmellékiekre jellemző nyíltsággal és vendégszeretettel fogadnak minden érdeklődőt, akik az általuk alapított tájházat akarják meglátogatni.
A százéves almárium és stelázsi mintha életre kelne, és régi porcelánedényeiből ontani kezdené az egykori ételek ízét
Fotó: Sütő Éva
A tájház „tisztaszobájában” béke és nyugalom tölti el a látogatót, mintha szentélybe lépne. A múlt békés, nyugodt szentélyébe. Akkoriban is volt a világon rengeteg baj és bánat, de az emberek hittel és megbékélve tudták nyugalomra hajtani fejüket a szebb reggel reményében. E békességes szobában van a Kovács nagymama jegykendője, eljegyzési ruhájának deréköve, régi képek, sifonok, vagyont érő faragott ágyak s többek között egy sokat látott függőlámpa. A számtalan békéltető, léleknyugtató régi csecsebecse, használati tárgy, mind-mind élettörténeteket regélnek.
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!