
A dinasztia tagjai: ifjabb és idősebb Szívós István, valamint Márton
Fotó: Fotó: kepmas.hu, Páczai Tamás
Ritka szép sportolói karrierek egy családon belül, amelyre büszke lehet a magyar nemzet: a Szívós család három férfitagja is világbajnok lett ugyanabban a sportágban. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványa a három Szívós életét és karrierjét idézi fel.
2019. december 03., 11:372019. december 03., 11:37
A Szívós család vízilabdásai az 1948-as londoni olimpia óta vannak a figyelem középpontjában, idősebb Szívós István ugyanis akkor nyert ezüstérmet a magyar válogatottal.
A dinasztiaalapító idősebb Szívós István 1920-ban született Szegeden. Pályafutása során három nyári olimpián vett részt: az 1948-as londoni olimpián ezüstérmet, az 1952-es helsinki olimpián és a legendás 1956-os melbourne-i olimpián pedig olimpiai aranyérmet szerzett a válogatottal.
1948. április 24-én Budapesten megszületett fia, István, avagy a Szívós Pista, ahogyan egy egész ország becézte a majdnem kétméteres sportolót. Tagja volt az 1976-os montreali olimpián aranyérmet, az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet, az 1968-as mexikói és az 1980-as moszkvai olimpián bronzérmet nyert magyar együttesnek. A világbajnokságokról egy arany- és két ezüstérmet hozott el, és részese volt egy Európa-bajnoki győzelemnek is.
Szívós Istvánt édesapja, idősebb Szívós István köszönti 200. válogatottsága alkalmából
Fotó: MTI, Kovács Gyula
Szívós Márton lehetett volna akár a III. Pista – Istvánnak is hívják –, de ő Marciként vonult be a vízilabda történetébe. Az 1981. augusztus 19-én Budapesten született sportoló, akárcsak apja és nagyapja, világbajnoki címmel büszkélkedhet.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!