Gyerektehetség: ha nagy leszek, tetováló leszek
Renáta legjobban festeni szeret, és főleg olyan dolgokat, amelyek nem is léteznek
Fotó: Haáz Vince
Rajzai és festményei örömből készülnek, nem is tud leülni úgy a papírjai elé, ha szomorú vagy dühös, csak ha jó kedve van. De olyankor szabadjára engedi fantáziáját, és bármit kirajzol „magából”. Bodoni Renáta Szidónia alig 11 éves, és több mint öt éve jár rajzórára a marosvásárhelyi Gyermekek Palotájába, szeptember végén pedig élete első, festmény- és grafikakiállítását is megszervezik Marosvásárhelyen. A tehetséges kislány egyáltalán nem szokványos jövőbeli terveiről is mesélt.
Hajnal Csilla
2021. szeptember 06., 17:332021. szeptember 06., 17:33
Szülei nem akarták, hogy kényszerből vegye a kezébe a festéket vagy a ceruzát, ezért nem is íratták őt művészeti iskolába, így a Dacia Általános Iskola tanulója lett, és most ugyancsak itt kezdi az ötödik osztályt is – meséli Renáta édesanyja, Emese. Reni öt és fél évesen kezdett el rajzórára járni a Gyermekek Palotájába, és tanára javaslatára inkább hagyták, hogy hobbi szinten kibontakoztassa saját stílusát, ne élje meg kényszerként a rajzolást.
„Hosszú a program a Művészetiben, féltünk, hogy megutálja, ha rákényszerítjük. Hagyjuk inkább, hogy rajzoljon, amit szeretne, tanulja ki saját stílusát. De az is benne volt a döntésben, hogy szeretnénk, ha matematikára is hangsúlyt fektetnének az iskolában, ráadásul nagyon jó, összetartó osztályközösségbe jár, ezért most ötödiktől sem akartuk kiszakítani a megszokott környezetéből” – vallja be az édesanyja.
Olyat rajzol, ami nem is létezik
Renáta úgy érzi, a legjobban festeni szeret, és főleg olyan dolgokat, amelyek nem is léteznek. Sötét, mély színeket szeret használni, a pasztellszínekből inkább hátteret fest. Próbált már portrékat is, de annyira nem szereti még, mert nem volt benne sikerélménye, és számára nagyon fontos, hogy szeresse azt, amit éppen készít – osztotta meg velünk Reni. Ezért kicsit perfekcionistának is tartja őt édesanyja, hiszen ha valamit elront, dühösen elhajítja azt.
„De mindig újrakezdem a rajzot, mindig!” – teszi hozzá sietve a 11 éves, csillogó szemű kislány. Édesanyja szerint grafikából a legjobb, de lánya most a festészetet szereti jobban. Nem csak festeni szeret, de zongorázni és pingpongozni is, ezeket is a Gyermekek Palotájában tanulja.
és minden hétköznap délután bejár a palotába rajz-, pingpong- vagy zongoraórára. A volt óvodája régi betonkerítésének is Renáta „adott új életet”, tájképet, cinegéket festett a falra nyáron.
Az elkészült munka. Örömből született
Fotó: Haáz Vince
Nem jelent erőfeszítést számára az sem, ha valaki kiad neki egy témát, és azt kell megrajzolnia – ismeri el. „Úgy legalább több ötletet gyűjthetek össze, vagy más képekről is ihletődöm, de sosem rajzolom ugyanúgy” – mondja mosolyogva Renáta. A Pinterest képnéző programból is sokat inspirálódik, de nem szeret lemásolni semmit, mindig változtat rajtuk valamit.
Számtalan első díjat hozott már haza
Renáta öt és fél évesen egy nemzetközi versenyen első helyezést ért el, ez volt rajztehetségének az első „hivatalos” elismerése. Azóta pedig több tucat első vagy második díjat kapott már több rajza és festménye, amelyeket gondosan lekötve tárol egy dossziéban a díjnyertes alkotásaival együtt. Bár édesanyja is küldött be néhány rajzot már magyarországi pályázatokra, de úgy érzik, sokkal jobban célba ér az alkotás, ha rajztanára, Kovács Csaba vagy a volt tanítónője, Vajda Gyöngyi ajánlják a versenyeket számára.
Szobája falát is a képei díszítik
Fotó: Haáz Vince
Ritkán hallani egy tizenegy éves szájából azt, hogy ha megnő, tetováló szeretne lenni, pedig Reni habozás nélkül vágja rá ezt, amikor azt kérdem, hol látja magát tíz-tizenöt év múlva. Álma nem csak rajztehetségéből táplálkozik, de szülei is inspirálják ebben, hiszen ők is szeretnek „varratni” magukra különböző rajzokat, szimbólumokat. Félig viccesen már meg is kérte édesapját, hogy hagyjon még helyet magán, hogy amikor tetováló lesz belőle, akkor ő is tudjon „varrni” rá.
Az út elején van még
A hobbi szinten űzött alkotásnak megvan az a művészi szabadsága, hogy csak akkor ül le a vászon vagy a lapjai mellé, amikor kedve tartja, amikor valami megihleti.
– teszi hozzá a kislány, aki a vízi állatok fantáziavilágától kezdve háromdimenziós rajzokig, tájképektől a Simpson-család „portréjáig” sokfélét rajzolt már, és nincs még kiforrt stílusa, az út elején van.
Hamarosan élete első kiállításán lehet megtekinteni alkotásait
Fotó: Haáz Vince
Pontosan emiatt is kapta Reni élete első kiállítása azt a címet, hogy Az út elején, amelyet szeptember 20–26. között bárki megtekinthet a marosvásárhelyi Vár kis bástyájában 10–13 óra és 15–18 óra között.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!