
Háztáji szőlőskert. Az idei esztendő nem kedvez a borosgazdáknak
Fotó: Makkay József
Az érmelléki homokon termelt szőlő borának régi hagyománya van a Kárpát-medencei magyar borkultúrában. A 19. században a kínai császár nagyobb tétel bakatorbort vásárolt helyi pincészetekből. A mai érmelléki borászat még nem ennyire híres, de kézműves borait egyre többen kedvelik. Az érmihályfalvi Hegedűs Attila pincészetébe invitálja olvasóit a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete.
2020. szeptember 09., 12:032020. szeptember 09., 12:03
Napjainkban már nemcsak a szűkebb szakmai közönségnek, hanem az igényes borfogyasztók egyre népesebb táborának is kedvencei az érmelléki borok. Mivel a térségben csak kisebb területen termelő szőlősgazdák foglalkoznak borászattal, a helyi pincészetek mögött rendszerint egy hektár alatti szőlészetek állnak. Ritka a három-négy- vagy akár öthektáros területnagyság.
E derékhad része Hegedűs Attila 56 éves érmihályfalvi borász, akinek nemcsak fehér- és vörösborai kiválók, hanem előadásmódja is, ahogyan nagy átéléssel és szaktudással beszél szőlészetről és borászatról egyaránt.
Hegedűs Attila új „boroshordói” között
Fotó: Makkay József
Az Érmelléken a Hegedűs-pincészet arról is híres, hogy itt készül a legtöbbféle bor. A gazdának mintegy húsz szőlőfajtája van, és jó évjáratokban ezek mustjából külön-külön bor születik. Legutóbb 2018-ban sikerült 17-féle bort előállítani, amelynek fele fehér, a másik része vörös. A pincészet másik érdekessége, hogy a direkt termő Othellóból is készítenek bort, amiről csak kevesen tudják megállapítani, hogy milyen szőlőfajtából származik. A teljes cikket a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében találják meg.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!