
Az „évszázad mérkőzésén” a hat magyar gólból hármat lőtt, itt felemelt kézzel ünnepli a hatodikat
Fotó: Hidegkuti Nándor – Fekete Pál: Óbudától Firenzéig
Száz éve született, húsz éve hunyt el a magyar labdarúgás egyik legnagyobb és legsokoldalúbb alakja, aki nemcsak játékosként, hanem edzőként is maradandót alkotott. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete Hidegkuti Nándor legendás alakját eleveníti fel.
2022. február 15., 10:422022. február 15., 10:42
2022. február 15., 18:052022. február 15., 18:05
Hidegkuti Nándor, becenevén „az Öreg” (de tizenéves korában Gaceknek is hívták, ami annyit tett a korabeli pesti szlengben, mint a „girnyó”) az egyetemes futballra is hatással volt, hiszen ő volt az egyik úttörője a ma is használt visszavont középcsatár játékának.
Puskás árnyékába nem került, az Aranycsapat alapembere volt egy speciális poszton
Fotó: Wikimedia Commons
Az 1922. március 3-án Hidegkuthy vezetéknévvel született Nándor szülei igen tehetős emberek voltak Óbudán,
– csak a negyvenes évek végén csinált a rendszer az akkori korszellemnek megfelelően „munkásfiút” belőle. Nándor ekkor már beverekedte magát a válogatottba is, több poszton megfordult klubcsapatában, az MTK-ban. Érdekesség, hogy a válogatottban nagyon furcsán debütált: a Románia elleni, 1945. szeptember 30-ai meccsre nézőként ment ki az Üllői útra, már a lelátón ült, amikor szóltak neki, hogy Szusza Ferenc sérült és öltöznie kell…
A következő években többé-kevésbé ott volt a válogatott környékén, 1947-től az MTK-ban alapemberré nőtte ki magát, és onnan is vonult vissza 1958-ban, 35 évesen.
Az Öreg az NDK ellen fejez be góllal egy akciót
Fotó: Hidegkuti Nándor – Fekete Pál: Óbudától Firenzéig
Addig viszont nagyon sok minden történt vele, hiszen klubjával három bajnoki címet nyert, a válogatottal pedig olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és vb-ezüstérmes lett. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!