
Az „évszázad mérkőzésén” a hat magyar gólból hármat lőtt, itt felemelt kézzel ünnepli a hatodikat
Fotó: Hidegkuti Nándor – Fekete Pál: Óbudától Firenzéig
Száz éve született, húsz éve hunyt el a magyar labdarúgás egyik legnagyobb és legsokoldalúbb alakja, aki nemcsak játékosként, hanem edzőként is maradandót alkotott. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete Hidegkuti Nándor legendás alakját eleveníti fel.
2022. február 15., 10:422022. február 15., 10:42
2022. február 15., 18:052022. február 15., 18:05
Hidegkuti Nándor, becenevén „az Öreg” (de tizenéves korában Gaceknek is hívták, ami annyit tett a korabeli pesti szlengben, mint a „girnyó”) az egyetemes futballra is hatással volt, hiszen ő volt az egyik úttörője a ma is használt visszavont középcsatár játékának.
Puskás árnyékába nem került, az Aranycsapat alapembere volt egy speciális poszton
Fotó: Wikimedia Commons
Az 1922. március 3-án Hidegkuthy vezetéknévvel született Nándor szülei igen tehetős emberek voltak Óbudán,
– csak a negyvenes évek végén csinált a rendszer az akkori korszellemnek megfelelően „munkásfiút” belőle. Nándor ekkor már beverekedte magát a válogatottba is, több poszton megfordult klubcsapatában, az MTK-ban. Érdekesség, hogy a válogatottban nagyon furcsán debütált: a Románia elleni, 1945. szeptember 30-ai meccsre nézőként ment ki az Üllői útra, már a lelátón ült, amikor szóltak neki, hogy Szusza Ferenc sérült és öltöznie kell…
A következő években többé-kevésbé ott volt a válogatott környékén, 1947-től az MTK-ban alapemberré nőtte ki magát, és onnan is vonult vissza 1958-ban, 35 évesen.
Az Öreg az NDK ellen fejez be góllal egy akciót
Fotó: Hidegkuti Nándor – Fekete Pál: Óbudától Firenzéig
Addig viszont nagyon sok minden történt vele, hiszen klubjával három bajnoki címet nyert, a válogatottal pedig olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és vb-ezüstérmes lett. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!