
Fancsali Ernő, a kolozsvári gazdabolt létrehozója
Fotó: Makkay József
Havi rendszerességgel több száz vásárló keresi fel a Bejön a vidék elnevezésű mezőgazdasági vásárt Kolozsvár belvárosában. A 2016-ban született kezdeményezés idén gazdabolttal egészült ki, de a főszervező Fancsali Ernő erdélyi hálózatban gondolkodik – tudhatják meg a Székelyhon napilap szerdai számának Erdélyi Gasztró mellékletéből.
2019. december 04., 14:262019. december 04., 14:26
A Bejön a vidék elnevezésű mezőgazdasági és élelmiszeripari kézművesvásár kolozsvári sikertörténete jól mutatja, mekkora az igény a gazdák részéről az értékesítési lehetőségekre. A 2016-ban indult és két éve havonta jelentkező kétnapos, hétvégi vásár ötletgazdája, Fancsali Ernő szerint minden felmérésük azt mutatta, hogy az erdélyi gazdák legnagyobb gondja az értékesítés.
Két okból is népszerű a kolozsvári magyar kézművesvásár: egyrészt a Bethlen Gábor Alap által elnyert támogatásnak köszönhetően a gazdák részvétele ingyenes, másrészt az itt kínált természetes – sok esetben bio minőségű – áru olcsóbb, mint ha szakboltokban vásárolná meg az érdeklődő. A friss zöldségtől, gyümölcstől a legkülönfélébb szörpökön, gyümölcsízeken, befőtteken, savanyúságokon, mézeken át a hidegen préselt olajokig, feldolgozott tejtermékekig (sajt, túró) és húsáruig igen széles a választék. A felhozatal bővülésével arányosan évről évre növekszik a piacra kilátogató vásárlók száma is.
A trend ugyanakkor jótékony hatással van a gazdák mentalitásváltására is.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!