
Nagykágya grófi kastély, amelyet egykori falujának szán Pongrácz Vilmos
Fotó: Sütő Éva
A Bihar megyei Nagykágya mellett elhaladó országútról az átutazó csak egy sivár falut sejt. De a látszat csal, mert az Árpád-kori településen a helyhez kötődő arisztokrata család sarjának, Pongrácz Vilmosnak köszönhetően sok minden újjáéled. Az Erdélyi Napló újságírója a gróf vendégeként kereste fel a falut. Részletek a csütörtöki számban.
2019. december 05., 12:212019. december 05., 12:21
Többször egyeztettünk a kastély Budapesten élő tulajdonosával, amíg sikerült összehozni egy találkozót a kágyai birtokon. Itt nem a Jókai-féle magyar nábob élete köszön vissza, hanem a magyar arisztokrácia felelősségteljes munkája, azaz a másik véglet.
„A 2006-ban létrehozott Pongrácz Alapítvány egyik fő célja a segítségnyújtás, a szellemi és az erkölcsi értékek népszerűsítése, valamint az emberi kapcsolatok ápolása. A kápolna tetőzetét is ennek segítségével sikerült kicserélni, tataroztuk, majd villanyt vezettünk be” – mutat a dombra a kágyai gyerekek által csak Vilmos bácsinak szólított arisztokrata.
A főúri család anyagilag hozzájárult a református templombelső felújításához is, világító testeket vásároltak és a kegytárgyakat restaurálták. Anyagi segítséget nyújtottak Nagykágya közvilágításának felújításához. Megtisztították a héthektáros kastélyparkot, támogatták a falu ravatalozójának építését, és beindították a falugondnoki szolgálatot. Vendéglátóm szerint e pénzéhes, rohanó világban erkölcsi alapokra, közösségi összefogásra, egymás iránti tiszteletre és főleg természetvédelemre nagyobb szükség van, mint bármikor. A gróf faluturizmusról és lovas pályáról álmodik, mert véleménye szerint a kágyai legények lóra termettek.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!