
Szarvasbőgés. Különös nász időszaka van most
Fotó: Danis János
A „szarvasbőgésként” ismert időszak közepén járunk. Ilyenkor felvetődik a kérdés: a gímszarvasok látványos nászát ki nézheti és milyen feltételek mellett? Ez veszélyes is lehet, és ennek fele sem tréfa. Talány az is egyesek számára, hogy a vadászok gyérítik vagy ritkítják ezen faj állatállományát.
2017. október 10., 15:172017. október 10., 15:17
2017. október 10., 18:362017. október 10., 18:36
Fekete István Öreg utakon című elbeszélés-gyűjteményében az ősz hangulatáról olyan módon ír, amellyel a vadászember teljes lényével azonosul, de a kívülállóknak sem lehet közömbös. Számomra a szépirodalom egyik legszemléletesebb képe a következő:
Akinek ilyen élményben már volt része, teljes mértékben átérzi a fenti sorokat, és ezek tükrében nem csoda, hogy többünk számára minden év legfontosabb ünnepe a szarvasnász. Az „évszázados bőgőhelyek” a vadászemberek számára ismertek, és a gímszarvas bőgési időszakban történő vadászata is évszázados tevékenység. Persze ilyenkor sokakban felmerülnek elvi vagy szakmai köntösbe bújtatott aggályok a vadászat vadállományra kifejtett hatásával kapcsolatosan. Az elvi aggályok az ölés tényével függnek össze, és ezt megmagyarázni olyan személyek számára, akik nem tudnak elvonatkoztatni attól, hogy a tevékenység következtében vagy eredményeként egy állat elpusztul, nehéz ügy, sőt majdhogynem lehetetlen.
A szakmainak álcázott érvekkel szemben viszont tényszerű valós adatok állnak rendelkezésre. Azzal szemben, hogy a vadászok kiirtanának valamely vadon élő állatfajt a legfontosabb ellenérv, hogy ez a vadászok érdekével teljes mértékben ellentétes.
Az állományok genetikai leromlása sem egyenes következménye a trófeavadászatnak, ugyanis egyrészt a hasznosítás az állományoknak csak nagyon alacsony részarányát érinti, másrészt a Kárpátok vadászterületein olyan mértékű kontraszelekciót elérni, hogy annak eredményeként az állományok minősége gyengüljön, nem lehetséges a rövid vadászidény és a vadászat nehézségei miatt.
Romániában tehát nem kell aggódni sem a gímszarvasállomány egyedszáma sem pedig a minősége miatt
Fotó: Danis János
A továbbiakban közlök néhány adatot a fentiek alátámasztására. A 2017-es évi országos szinten összesített állománybecslési adatok szerint 45 380 gímszarvas volt Romániában, a 2005-ös évi 34 799-hez képest. A 2005–2017-es időszakban a becsült állomány 5,06-tól 8,13 százalékig lett jóváhagyva éves vadászati kvótaként. Ez abszolút számokban 1760 és 3689 közötti példányszámot jelent. A jóváhagyott vadászati keretnek azonban átlagosan csak 67,5 százaléka lett terítékre hozva. S ezek a számok tartalmazzák a trófeás és selejt bikák, valamint a tehenek és borjak számát is.
A 2017/2018-as vadászati idényre jóváhagyott 3689 példányból csak 716 a trófeás bikák száma. Ehhez képest például Magyarországon, a 2016/2017-es vadászati idényben szabad területen összesen több gímszarvast hoztak terítékre (52 706), mint amennyit Romániában becsültünk (44 170). A hasznosítási ráta pedig (igaz, nagytestű ragadozók nélkül) 55,9 százalék körüli. A fenti adatok tükrében, a gímszarvasállományt érintő vadászati nyomás számbelileg elhanyagolható, és minőségi szempontból fenntartható. A fenntarthatóság mellett szólnak például az utóbbi évek kapitális trófeái, amelyek nem mellékesen Székelyföldön (Madarasi Hargita, illetve Kommandó) estek, és legalábbis a kommandói bika a maga 16 kg trófeatömegével és 268 nemzetközi bírálati pontszámával a világranglistán is előkelő helyet foglalhat el.
A vadászati tevékenység a józan paraszti észjárás szerint működött évszázadokon keresztül.
Fotó: Danis János
Romániában tehát nem kell aggódni sem a gímszarvasállomány egyedszáma sem pedig a minősége miatt.
Ugyanakkor, a felsőfokú képesítést adó főként magyarországi egyetemek tevékenysége által a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosításának szakemberei is ki lettek képezve az utóbbi időszakban. Sokszor felvetődik az a magasztos gondolat, hogy minden témával foglalkozzon az, aki ért hozzá. A vadon élő állatok biológiájához és ökológiájához több szakterület képviselői érthetnek, de a vadgazdák sem kontárok. Sőt, ha valaki be szeretne tekinteni a szarvasok nászába, most megkeresheti vadász ismerőseit, mert a menyegző még tart, s az a kicsi vadászati kvóta többnyire már teljesítve van.
Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) semmiképp nem javasolja, hogy bárki a területen illetékes vadásztársulat értesítése nélkül, önállóan menjen szarvasbőgést hallgatni. A személyes biztonságon kívül ennek nincs más oka. De a biztonság kérdése nem játék. Mindamellett, hogy a szarvasvadászatok nagy része lejárt, van az a kicsi, mitől még nincs meg a száz százalék.
A 2017-es évi országos szinten összesített állománybecslési adatok szerint 45 380 gímszarvas volt Romániában, a 2005-ös évi 34 799-hez képest
Fotó: Danis János
A szarvasbőgés hallgatása és a gímbika vadászata egyaránt olyan tevékenység, amely csendes közlekedést, lopakodást igényel. A vadászfegyverek és lőszerek pedig, a katonai fegyverekkel ellentétben, olyan irányban vannak fejlesztve, hogy lehetőleg átüssék a vad testét, és a vad minél gyorsabb kimúlását okozzák. A vadászlőszer a vad testén túljutva is halálos. Szóval, ha a vadász nem is sejti, hogy a környéken valaki még tartózkodhat, akár tragédia is bekövetkezhet. Ezt viszont, mindenki el szeretné kerülni. Különösen veszélyesek a sík területek. Hivatásos vadászok, vagy vadásztársulati tagok a vadászatok ütemezését jóelőre tudják. A segítségükkel lehetséges úgy részesülni a szarvasbőgés élményéből, hogy ezzel a vadászati tevékenységet sem zavarjuk, s veszélyes helyzeteket sem okozunk.
Farkas Attila vadgazdamérnök, ÖME-elnök
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!