A digitalizáció színe és fonákja: jövőlatolgató beszélgetés Gálffy Csabával

– Milyen érzés, hogy ti vagytok az elsők, akik a technológiai újdonságokról tudomást szereztek és hírt adtok? Honnan értesültök, és hogy tudtok eligazodni a sok változás közepette?
– Sajnos az informatika nem itt „terem”, a hírek túlnyomó része az Egyesült Államokban keletkezik, amire az ottani helyi sajtónak emiatt sokkal jobb rálátása van. Ezért mi igyekszünk nem hírportálként, hanem magazinként működni, amely erősebben válogat a lefedett témák között. Ami viszont bekerül, azt alaposan körbejárjuk. Ez hagyományosan jól működik, szeretik az olvasóink, így a lassan húsz éves lap stabilan, függetlenként tud működni.

Ez természetes folyamat, a régi olcsó gépek helyett ma már tableteket, okostelefonokat használunk (például a facebookozásra), így aki ma vásárol, az inkább a drágább gépek közül válogat.

– Milyen változások várhatóak az operációs rendszerekben?
– Leginkább stagnálás látszik, a nagy szereplők egyelőre nem tudják, hogyan csábítsák vissza a fejlesztőket ezekre a platformokra. Az Apple például látja, hogy a Macekre már nem érkeznek minőségi alkalmazások, mert a fejlesztők továbbálltak, és a sokkal jövedelmezőbb iPhone-os és iPades alkalmazásokat készítik.

Azt viszont biztosra vehetjük, hogy a digitalizáció folytatódik, az élet minden területe, a gazdaság minden ága gyors ütemben informatizálódik. És itt nem arra kell gondolni, hogy megjelenik a számítógép a munkahelyeken. Ezen túl vagyunk. A banki példával élve: az ügyintéző már egy évtizede számítógépen dolgozik – a digitalizációval maga az ügyintéző tűnik el, mivel egy-egy banki szolgáltatást magunk is el tudunk végezni a telefonunkon. Ez a hullám már a mezőgazdaságot is elsodorta, a műholdas termésbecslés, a precíziós földművelés már nem a jövő zenéje, hanem a mai valóság.

– Milyen lesz az IT-biztonság a közeljövőben és milyen támadások érhetik a kisembert?

ugyanúgy foglalkozni kell vele, mint a háztartási tisztítószerek kémiájával (mitől lesz fehér az ing?), vagy az autó karbantartásával (olajcserétől a téli indításig). Ami most látszik, az az „okoseszközök”, az internetről elérhető kamerák, otthoni routerek vagy épp tévék támadása, ezek nehezebben tarthatók karban, mint a hagyományos PC-k, sőt, sokan nem is gondolnak ezekre számítógépként. Pedig azok, pláne rossz kezekben veszélyessé tudnak válni. Így az ilyeneket csak az vásárolja, aki hajlandó meg is barátkozni ezek működésével, és képes például a rendszeres szoftverfrissítéseket elvégezni rajtuk.

– Mit kell tudni alapjáraton az új Általános Adatvédelmi Szabályzatról (GDPR), melyet 2016 márciusában fogadott el az Európa Parlament, az Európa Tanács és az Európai Bizottság?
– Ez egy új terület még minden szereplőnek. A GDPR végrehajtásával megbízott adatvédelmi hivatalok is csak most tanulják, hogyan kell az új szabályokat betartatniuk. Ugyanígy a jogászok és más szakértők is csak saját értelmezéseikre támaszkodhatnak, nincs kialakult gyakorlat a kényesebb pontok helyes kezeléséhez. Ez természetes helyzet, a GDPR és a jövőre érkező új ePrivacy szabályozás teljesen új kereteket szab az uniós adatkezelésnek, amelynek hatásai csak néhány év múlva lesznek kézzelfoghatóak, életünket pedig évtizedekre megszabják majd. Az biztosra vehető, hogy a jelenleg elfogadott, visszaélésszerű és hanyag adatkezelésnek hamarosan vége szakad.

Arra kell csak vigyázni, hogy ne távolítson el azoktól, akik közel vannak. Ezt az egyensúlyt mindenkinek magának kell megtalálnia.