Fotó: Gligor Róbert László
A Nyárád mente és a Kis-Küküllő mente kistértségi társulások nem versenytársai egymásnak, hanem közösen próbálják megoldani a szinte azonos gondokat – derült ki képviselőik múlt heti találkozóján. Két olyan fontos kérdésben egyeztettek, amelyben mindkét szervezet érintett, de az együttműködés mindenképp elősegítené a megoldást.
2010. szeptember 16., 09:322010. szeptember 16., 09:32
2010. szeptember 16., 15:532010. szeptember 16., 15:53
Fotó: Gligor Róbert László
Az elmúlt hét folyamán Kibéden találkoztak a kistérségek képviselői, hogy közös kérdésekről tárgyaljanak. Az egyik téma a Leader-program megpályázása volt, amelyben mindkét szervezet érdekelt. Támogatási kérelmüket október végéig nyújtják be a minisztériumhoz, ebben pedig egyik kritérium a más hasonló szervezetekkel, területekkel való partnerség. Mindkét térség jól áll külföldi kapcsolatok tekintetében, de úgy gondolták, előnyt jelent, ha egymással is megállapodást kötnek. A két fél helyi munkacsoportjai a napokban kell megvitassák és jóváhagyják a partnerség tervezetét. Annak a lehetősége is felvetődött, hogy a Hegyvidéki Leader Egyesület is betársulna a kezdeményezésbe.
Kell-e a Natura 2000?
A találkozó másik sarkalatos kérdése a Natura 2000 programban szereplő, mindkét térséget érintő SPA típusú védett terület gondnoksága jelentette. A több mint 85 ezer hektáros madárvédelmi övezet adminisztrálására már kétszer írt ki versenytárgyalást a minisztérium, de mindeddig senki sem jelentkezett. Az érintett kistérségek nem szeretnék, hogy teljesen idegenek kezébe kerüljön a felügyelet, mert akkor a „fejük felett” és a lakosság kárára születhetnek meg bizonyos döntések.
A két fél részletesen megvitatta azokat a kérdéseket, amelyek egy ilyen szerep felvállalásával járnának. Ugyanis legkevesebb 4–6 fős személyzetet kell alkalmazni, gépparkkal, felszerelésekkel kell rendelkezni és menedzsmenttervet kell készíteni. Ez utóbbira mintegy egymillió eurós támogatást lehetne lehívni a Környezeti Szektoriális Operatív Programon keresztül, de így is jelentős anyagi terheket kellene felvállalni. Végül a felek abban egyeztek meg, hogy a napokban megvitatják a nyitott kérdéseket és benyújtják pályázatukat a gondnoksági jog elnyerésére.
Hátrányos a program
A Natura 2000 programban kijelölt területeket több hátrány is érheti ezután. Igaz ugyan, hogy az itt élő gazdák és a működő társaságok egy része bizonyos támogatásokhoz juthat, ha betartja az előírásokat, de ennél több negatívum jelentkezhet. Egy most készülő törvénytervezet például a programban érintett területeket egyenrangúvá tenné a már létező környezet- és természetvédelmi területekkel, ami számos akadályt gördítene az itt élők gazdasági fejlődésének útjába. Továbbá a Natura 2000-ben kijelölt területeken eltörölhetik a külterületek utáni adózást, ami jelentős bevétel-kiesést jelentene a vidéki önkormányzatok számára. Az sem mellékes kérdés, hogy a gazdasági és infrastrukturális beruházásokat is bizonyos szigorú korlátok közé szorítanák. Mindezek ellenére a Nyárád és Kis-Küküllő mellékiek úgy gondolják, hogy jobb, ha ők és nem idegenek fogják megszabni, hogy az adott területen hol és milyen beruházások, fejlesztések történnek majd a jövőben.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.