A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet (RMGE–MAROS) küldöttségének tagjai pénteken Budapesten, a Benczúr Hotelben átvették a Hangya Szövetkezeti Együttműködés (Hangya) elnökétől és ügyvezető titkárától a Magyar Örökség Díj 2010 hitelesített másolatát, majd együttműködési keretmegállapodást írtak alá a Hangyával.
2010. november 16., 11:142010. november 16., 11:14
2010. november 16., 17:192010. november 16., 17:19
A Hangya pénteki közgyűlésén mintegy kétszáznyi szövetkezeti küldött vett részt, s a beszámolóból, de még inkább a hozzászólásokból kiderült – a szövetkezeti mozgalom előtt várhatóan új, az eddigieknél jobb, gazdabarátabb lehetőségek nyílnak. Szeremley Béla, a Hangya elnöke emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – a pénteki Hangya közgyűlés fővédnöke – már május végén, programjának meghirdetésekor szólt a „hangya típusú” szövetkezetek fejlesztésének fontosságáról. A Hangya közgyűlési zárónyilatkozatot fogadott el, amely szerint a szervezet reméli, hogy a kormányzat – eddigi nyilatkozatainak megfelelően – kiemelt fontosságúnak tekinti a hangya típusú szövetkezést. Örvendetes módon a zárónyilatkozatban tételesen is megfogalmazták: „... a Kárpát-medencei együttműködésben olyan gazdasági- társadalmi előnyök kovácsolására nyílik lehetőségünk, amely előmozdíthatja a szélesebb összefogásból adódó kölcsönös előnyök kiaknázását, a kisebbségben élő magyarság gazdasági megerősödését.”
Az eddigi munka elismerése
A közgyűlés végén került sor a Magyar Örökség Díj 2010 hitelesített másolatának átadására. A laudációban elhangzott – az RMGE-MAROS már évek óta szoros kapcsolatban áll a magyarországi Hangya szövetkezeti mozgalommal, s ennek az együttmunkálkodásnak kézzel fogható eredményei is születtek Erdélyben, amelyek feljogosítanak arra, hogy ezentúl – a közös megállapodás szentesítésével – még inkább számíthassanak egymás tapasztalataira, az együttműködés nyújtotta előnyök gyümölcsöztetésére. Szeremley Béla elnök, dr. Szabó Zoltán ügyvezető és Bakos István, a Magyar Örökség Díj bírálóbizottságának tagja átadták az RMGE-MAROS küldötteinek, Csomós Attila elnöknek, András Dezső igazgatótanácsi tagnak és Balogh István Csíkfalva polgármesterének a díj hitelesített másolatát.
Az átadás után Csomós Attila lapunknak elmondta – amellett, hogy ez a szimbolikus kitüntetés megtisztelő számukra azáltal, hogy elismerését jelenti az eddigi, az erdélyi gazdatársadalom és a gazdaszellem felélesztésében tett erőfeszítéseiknek egyúttal azt is jelenti, hogy az erdélyi történelmi szövetkezeti mozgalom 166 (105 év aktív) éves múltját is tisztelet övezi az anyaországban. Köztudott ugyanis, hogy az Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE, 1920-tól Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület – EMGE) 1844-ben jött létre Teleki Domokos alapításával, az impériumváltás után is működött, a bécsi döntés után újra fellendült, s csak a kommunista időszak tudott erőszakosan véget vetni tevékenységének. Az RMGE-MAROS küldöttsége, mintegy viszonzásul a megtiszteltetésért átadta a Hangya vezetőségének a Szövetkezetek Erdélyben és Európában című könyvet, valamint az 1940-1944 között Észak-Erdélyben működő Hangya szövetkezet marosvásárhelyi székházáról most készült fényképfelvételt.
Egész Erdélyben
Az RMGE-MAROS tízéves fiókszervezeti működés után 2000. február 9-én új civil szervezetként megszerezte a jogi személyiséget, így csatlakoztak hozzá a megyékben már meglévő és a később létrejött gazdakörök. A marosvásárhelyi Agrárgazdasági Oktatási és Információs Központ oktatási részlegével sikerült beindítani a felnőttképzést. Az utóbbi években akkreditáltak kilenc olyan 360 órás tanfolyamot, amelyeknek elvégzése után a hallgatók mesterséghez, illetve a foglalkozáshoz, vállalkozásindításhoz szükséges bizonyító okirathoz juthatnak. A képzések lebonyolításában 33 mérnök, tanár, szakember hozzájárulását nyerték meg.
A magyarországi Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.-vel megkötött szerződés alapján folytatódik a támogatott Vállalkozásfejlesztő Központ (RMGE-MAROS VFK) működtetése.
Heti 20 órás ingyenes tanácsadással segíti a gazdálkodókat az RMGE-MAROS, s ennek keretében a Corvinus által kiírt pályázatokra is toboroznak résztvevőket. Működése során közel ezer érdeklődőnek nyújtott segítséget az egyesület a Nemzeti Vidékfejlesztési Program, az EU és a román kormány által támogatott programok megismerésében és a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. támogatási programjaiban való részvételben.
Az RMGE-MAROS tevékenysége nevével ellentétben nem korlátozódik Maros megyére. Oktatási programjait, felnőttképzési tevékenységét kiterjesztette egész Erdélyre, Aradtól, Borstól el egészen a Székelyföldig. A gazdák eredményei, a gazdakörök lassan, de állhatatosan növekvő száma, a tagság számbeli növekedése bizonyítja – olyan feladatot vállalt fel és teljesít, amely az egész országrész társult földműveseinek, állattenyésztőinek hasznára válik, segít nekik átvészelni a gazdasági válság miatt bekövetkezett nehézségeket. A Hangyával most aláírt egyezmény lehetőséget nyújt arra, hogy az anyaországi szövetkezeti mozgalom tapasztalatit, eddigi tevékenységének tanulságait felhasználva nagyobb hatékonysággal segíthessék az erdélyi gazdatársadalom hozzájuk forduló tagjait.
Gazdasági-társadalmi előnyök
A Hangya elnöke, Szeremley Béla lapunknak elmondta: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal és az RMGE-MAROS-sal most aláírt megállapodásoktól azt remélik, hogy a finanszírozási feltételek olyan lehetőségeit sikerül kialakítani, amelyek szövetkezeteik eddigi pénzpiaci hátrányait mérsékelni képesek. A Kárpát-medencei együttműködésben pedig olyan gazdasági-társadalmi előnyök kovácsolására nyílik lehetőségük, amely előmozdíthatja a szélesebb összefogásból adódó kölcsönös előnyök kiaknázását, a kisebbségben élő magyarság gazdasági erősítését.
Ezt erősítette meg portálunknak a munkálatokon részt vevő dr. Feldman Zsolt, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is.
„Úgy gondolom, hogy igen jó dolg az, hogy az Európában élő magyar gazdák találják meg az együttműködés lehetőségeit, erősítsék a kapcsolatokat, mert így, és csakis így tudjuk a kölcsnös tapasztalatokat, információkat átadni egymásnak. Minisztériumi szinten igyekszünk megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek a szervezeteken keresztül, akár közvetlenül is hozzájárulnak ahhoz, hogy egymástól tanuljunk, s ezáltal a tapasztalatokat, a tudást gazdagítsuk, ami közvetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaságból élők biztosabb talajon álljanak a jelenlegi gazdasági helyzetben” – nyilatkozta a Székelyhonnak.
Összeállításunk anyagának elkészítését a Corvinus Alapítvány támogatta
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
Hajnali öt óráig befejezték az aszfaltozást Marosvásárhelyen, a város egyik legzsúfoltabb utcájában, így a munkába, iskolába indulók nem kerültek dugóba.
szóljon hozzá!