Dobre csak magyarul beszélt, Borbély ígéretet tett

A tavaly a hagyományteremtés szándékával rendezték meg az első ünnepséget. A szép eredmény és sok látogató arra engedett következtetni, hogy az idén sem marad el a siker, és aki kilátogat a szabadba ezen a nyárutói, de szinte kánikulai napon, annak kellemes élményben lesz része. Mindezeket Náznán Jenő mérnök, a Kis-Küküllő Borrend tagja mondta el portálunknak még a rendezvény kezdetén, és nem is csalódott. Szinte ezer ember gyűlt össze a szőlőhegy aljában. A nap a magyarok egyik ősi italáról, a borról szólt, amelyet már a régi kínaiak is feljegyeztek, de a magyar irodalom nagyjait is kivétel nélkül ihlette.

Sokan és sokat főztek

A csőszök még a délelőtt folyamán szekerekre ültek, és a rigmányi huszárok vezetésével és a székelyvajai „rezesbanda” kíséretben bejárták Gyulakuta, Kelementelke, Balavásár, Kis- és Nagykend utcáit, mulatságra hívva mindenkit. Amíg ők távol voltak, mások sem ültek ölbe tett kézzel, hanem fát aprítottak, tüzet raktak, amely fölé bográcsok kerültek, s bele sokféle hús, bab, krumpli, parika, paradicsom, hagyma és mindenféle fűszer. Szinte tucatnyi csapat igyekezett, hogy délutánra finomabbnál finomabb étkeket kínáljon fel. A gyulakutaiak pörkölő pörköltöt, az egrestői Botosok krumpligulyást, a kendi Borház nyilván borral ijesztett bab- és krumpligulyást, a balavásáriak babgulyást, míg a Kisküküllő vadásztársaság egyik üstjében őzbakból, a másikban vadkanból kanyarított húsból rotyogott az ízletes étek.

A házigazda kelementelkiek derekasan kitettek magukért: hét csapattal vállaltak főzést: a Köntés család vitéz magyar gulyást készített Gergő módra, a Léhák klasszikus és retro, a Csipet csapat muflon-, az Orbán család birka-, az Alszeg marha-, a református egyház konfirmáló krumpligulyást főzött, de a helyi pedagógusok is fakanalat ragadtak. Akinek ez a bő kínálat sem volt az ínyére, az a Petry által nyárson forgatott hárommázsás ökörből vagy kibédi krumplis lángosból kóstolhatott, míg a gyerekeknek fagyit, vattacukrot kínáktak. De mivel a rendezvény az ősz terményeiről szólt, láthattunk néhány ízlésesen feldíszített sátrat, asztalt is, ezek közül a helyi egyházé tűnt ki leginkább, de a vadászok sem szégyenkezhettek, hiszen medve, őz és egyéb trófeákkal díszítették ki gyülekező helyüket.

Főkonzul, tanácselnök és képviselő az ünnepen

A délután folyamán a csőszök is visszatértek a szomszédos falvakból, majd a hegybírónak jelentést tettek és a szomjas csapatanak egy kis bort kértek. Beszédében Péterfi Sándor, a rend kancellárja elmondta: bíznak abban, hogy sikerül feleveníteni e rendezvényekkel a hajdani szüretek hangulatát és azt a sok szép hagományt, együttlétet, amely a szőlőhöz, szürethez, borhoz kapcsolódik. „Most, amikor minden közösség keresi identitását, gyökereit, talán a szőlő lesz az, amibe szimbolikusan bele is kapaszkodhatnak az itt élő emberek” – mondta Péterfi, aki a barátság, együttlét ünnepének nevezte ezt az eseményt, és azt kívánta: még sokáig tündököljön hegyoldalainkon a szőlő, és asztalunkról sose hiányozzon egy pohár jó bor.

A rendezvényt Varga József gyulakutai polgármester nyitotta meg a szőlészet, borászat és a borosgazdák ünnepeként, majd összefogásra szólított fel mindenkit: szerinte aki mulatni nem tud, az dolgozni sem, és fordítva is.

A színpadról nem hiányzott dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja sem, aki gratulált a Borrend által vállalt feladatokért, ugyanis a gazdákat ösztönözni, tanítani kell, hogy érezzék: a szőlővel, borral érdemes foglalkozni. De a fiataloknak is meg kell tanítani mindent, hogy később sikeres bortermelők legyenek. Van itt a bornak kultúrája, története, ismerete, és fontos, hogy legyen a jövőben is, hogy minél több átutazó turista álljon meg itt borért, szőlőért, a gyönyörű templomokért, a kultúráért – hangsúlyozta a főkonzul, aki szívesen jár vissza a Küküllő mentére és támogatja is ezt a rendezvényt.

A délután folyamán megérkezett Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök is, aki megkóstolta a helyi pálinkát és bort, de hiányolta a cserépcsuprokat, mert a Görgény és Maros menti rendezvényeken is korondi cserépedényekből isznak a vendégek. A község elöljáróival folytatott rövid beszélgetésen hangsúlyozta: egyetlen községnek kevés az ereje, ezért a magyarlakta Küküllő és Nyárád mentének össze kellene fognia hasonló nagyobb szabású kulturális rendezvények szervezésében. A tanácselnök a színpadról is üdvözölte az ünneplő tömeget, és nem románul, hanem  kissé tört, de érthető magyarsággal. Nem sokkal később Borbély László képviselő is megjelent, aki ugyancsak végigjárta a sátrakat, ahol az étel-ital mellett a helyiek  egyik legnagyobb gondjukra, a vízhiányra is felhívták a közméltóság figyelmét.

Jó bor ígérkezik

A színpadon a vidék szüreti hagyományaiból mutattak be ízelítőt a kelementelki óvodások és iskolások, majd a kendi Csillagok és az erdőszentgyörgyi Százfonat néptáncegyüttesek mutattak be helyi és mezőségi táncokat. A téren a kelementelki  Borház szőlőt őrölt és préseltt, a mustot frissen kóstolhatták meg az érdeklődők: a zamat már kellemes, jó bortermést ígér. A gyermekek egrestői pónilovakkal foglalták el magukat, míg a felnőttek a tavalyi és idei bort kóstolgatták, értékelték. Este minden mulatni vágyót Balavásárra hívta szüreti bálba.