Bögöz: nyelvünkért, örökségünkért, a jövőért

A hétvégi (szeptember 17–18.) rendezvényt a Bögöz Községért Iskola Egyesület szervezte, vállalva a házigazda szerepét is. Pénteken délután E drága nyelvet porrá ne zúzzátok! címmel tartottak fórumot a magyarság helyzetéről Erdélyben és napjainkban, melyre meghívták Beder Tibor Hargita megyei tanácsost. Másnap az istentiszteletet követően a bögözi fiatalok kulturális műsorát láthattuk a helyi művelődési házban, amelyen részt vettek a Hargita megye tanács, a bögözi polgármesteri hivatal, a református és katolikus egyházak helyi képviselői.

Szórvány program

A Szórvány program a Hargita megyei tanács támogatásával jöhetett létre, Beder Tibor megyei tanácsos kezdeményezésére. A megyei önkormányzat 1000 lejes pályázatát a Bögöz Községért Iskola Egyesület nyerte el, célja testvérkapcsolat kialakítása szórványban élő magyarok lakta településsel. „Bögöznek több testvértelepülése van, viszont ez az első olyan, ahol a magyarok szórványban élnek” – árulta el Mihályi Ferenc bögözi polgármester. A településvezető a Kolozs megyei Harasztosra utalt, amelynek közel tíztagú küldöttségét látta vendégül az udvarhelyszéki község. A találkozón a két település iskolájának, egyházának és tanácsának képviselői találkoztak egymással. „Próbáljuk egymást erősíteni, főleg lelkileg, ha már az anyagiakban ennyire korlátozottak vagyunk” – árulták el a szervezők. „Egy csodálatos program indult el, és köszönetemet szeretném kifejezni a megyei tanácsnak a programban nyújtott segítségért” – fűzte hozzá Zongor Irma, a bögözi Wass Albert Általános Iskola igazgatónője. Megtudtuk még, hogy a Szórvány programnak folytatása is lesz, a tervek szerint a jövőben a bögöziek is ellátogatnak Harasztosra.

Örökségünk átmentése

A kultúrotthonban bemutatott előadás után a jelenlévők meghívást kaptak a bögözi Wass Albert Általános Iskolába, ahol egy csodálatos kiállítást tekinthettek meg.

A Bögöz Községért Iskola Egyesület egy 7650 euró értékű uniós pályázatot nyert el a Fiatalok Lendületben program keretén belül, melynek célja örökségünk átmentése a jövő nemzedéknek. A program idén januárban indult, és október végén zárul. Ennek keretében Zongor Irma igazgatónő irányításával huszonnégy önkéntes fiatal hat csapatra osztva járta körbe a községet, gyűjtőmunkát végezve, meglátogatva a családokat, idősebbektől, mesteremberektől ellesve a szalmakötést, a fafaragást, a hímzést, horgolást, próbálva elsajátítani a szövés tudományát. Munkájuk eredményét mutatta be a kiállítás. „A fiatalos lendület eredménye ez. Délutánonként inkább jöjjenek az iskolába ilyen szép tárgyakat készíteni, mint hogy a kocsmában múlassák az időt. Itt mindent kiállítottunk, a legszerényebb munkától a legszebbig” – vallja az bögözi igazgatónő.

Újabb program indult

Az első program még be sem fejeződött, a másik máris úton van. A bögözi iskola másik egyesülete, a Wass Albert Iskoláért Egyesület is elnyert egy uniós pályázatot 4650 euró értékben, ez szeptember 3-án startolt, és tíz hónapig tart, a programot Pál Tamás egyesületi tag, a bögözi iskola aligazgatója irányítja. „Már az elsőnél szerettük volna, hogy legyen egy kiadványa is a programnak, de ehhez külön pénzösszeget kellett volna igényelni. Így most ebből tanulva ezúttal már kiadvány is lesz, melyben a falu monográfiáját mutatják, persze mellőzve a szigorú szakszerűséget, úgy, ahogy a fiatalok látják. „Tizenkét, 15–18 év közötti fiatalt érint a program, melybe bevontuk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket is. Terveink között szerepel egy turisztikai információs központ létrehozása, melynek az iskolában lesz a székhelye. A fiatalok ugyanis feltérképezik majd a községet, munkájuknak köszönhetően az idelátogatók megtudhatják tőlünk, hogy hova menjenek el, ha valamelyik hagyományos mesterségünkre kíváncsiak, esetleg különféle, itt készült termékeket szeretnének vásárolni. Így azokon is segítünk, akik szövésből, fonásból, egyéb népi mesterség űzésével próbálják magukat fenntartani” – árulta el a program vezetője, Pál Tamás aligazgató.

Harasztos (Călăraşi) – Kolozs megye

Ez a település Tordától 11 km-re délkeletre, a Keresztesmező síkság keleti felében, a Tóhely völgyének északról érkező patakja mellett fekszik. Neve a régi magyar kocsányos tölgy értelmű haraszt főnévből ered. 1291-ben Hory, 1332-ben Harastus néven említik. 1332-ben már volt temploma, melynek emlékét a Pusztatemplom helynév őrzi. Régi kastélya az Orbán, majd a Toroczkay családé volt. 1910-ben 1936 lakosából 1361 magyar, 570 román. 1992-ben társközségeivel együtt 2754 lakosából 1708 román és 993 magyar volt. „Harasztos ős lakói mind szabad székelyek és reformátusok voltak, a katholikus hivek azon czigányoktól származnak, kiket Aranyosszék egykori főkirálybirái, a két b. Orbán Elek telepitettek oda. Ők épitették a kath. templomot, s látták el fekvő birtok és adományokkal” – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása.