/ Élet+mód

Az impériumváltás folyamatának a megértéséhez a korábban kifejtett Nemzeti Tanácsok létrejöttét követően egy másik jelentős történés, amely befolyásolta az események kimenetelét, az a román hadsereg bevonulása volt.

Harmincöt évig volt a csíkmadarasi iskola igazgatója Ördögh Imre, aki tanári, intézményvezetői munkája mellett a helyi és tágabb közéletben is aktív szerepet vállalt. Azt mondja, mindig Csíkmadaras érdekében igyekezett tevékenykedni, és vallotta, hogy az oktatáson áll vagy bukik egy közösség sorsa.

Mínusz 5 fokig nincs gond, azalatt azonban már bizony négylábú kedvenceink is megszenvedik a hideget – állítja Pálosi Csaba állatorvos, akit arról kérdeztünk, hogy mennyire veszélyes a fagyos idő a kutyákra, és mit tehetünk kedvenceink védelmében.

A „csodák földje”, hihetetlen természeti látványosságokkal, a természetet messzemenően tisztelő és vele együtt élő emberekkel. Egy székelyföldi geológus ilyennek írja le Izlandot. És nem csak a barátainak. A szigetország annyira megragadta, hogy ottani úti élményeit könyvbe öntötte.

A légiesen modellalkatú, nyílt tekintetű, cserfes Smid Kitti hat éve Felvidékről költözött ide, no nem az Udvarhelyi Híradó tördelői állása miatt: az egyetemi tanulmányok hozták ide, és a szerelem marasztalta itt. Ez már megért egy beszélgetést, de aztán azt is megtudtuk, hogy miért jobb nekünk Erdélyben.

Bár a Hotel Mamma elsődlegesen az olasz fiatal férfiakra kitalált gúnynév volt, egyre inkább létező jelenség nálunk is, hogy a pályakezdő fiatalok még 25 éves koruk után sem hagyják el a szülői házat. De találunk sok harmincas, ereje teljében lévő felnőttet is jócskán, aki nem akar vagy nem tud kirepülni a családi fészekből.

Február, hol a nyár? Nem tűnik közelinek, ha a vastag hófellegekbe burkolózó csíki tájat vizsgáljuk. Ebben a hónapban Havasalja legdélebbik településének, Csíklázárfalvának homályos történelmi múltjában barangolunk.

Ahány turista, annyiféle idegenvezetés – állítja Péter Ildikó, a székelyudvarhelyi Tourinfo iroda munkatársa, aki az idegenvezetők napja alkalmából végigkalauzolt a belvárosban.

Tóth Szabolcsot, TSz-t legtöbben a Dumaszínházból, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat tagjaként ismerik, de azt talán kevesen tudják, hogy sörszakértő is. Na, nem azért, mert korsószámra issza.  

Az 1916-os román betörés elől menekülő udvarhelyiek nagy része került Szolnokra, hisz ide költözött egész apparátusával Udvarhely vármegye. A helyi lakosság nagymértékben kivette részét a menekültek ellátásából.

Míg régen fogócskáztunk, beszélgettünk, nevetgéltünk az iskolai szünetekben, s alig vártuk, hogy óra végén kimehessünk az udvarra, addig manapság nagyon sok diák a telefonját nyomkodva tölti az órák közti szünetet az iskolában is. Pedig a virtuális játékok, a közösségi oldalak világa kicsit olyan, mint a drog.

Kevesen vállalják be a különleges ízesítésű tortákat, a megszokott a biztos – tudjuk meg Pál Csilla cukrásztól, akit csíkszentsimoni laborjában látogattunk meg.

Nem olyan rég még természetesnek számított, de manapság mintha volna egy pszichikai akadálya a házi joghurtkészítésnek. Mintha valami olyan bonyolult dolog volna. Pedig pofonegyszerű. Rögtön be is bizonyítom.

Küküllővölgyi Leopold gróffal leginkább hétvégeken lehet találkozni a segesvári várban, illetve ahogy indul az idegenforgalmi szezon, egyre többször hétköznap délutánonként is. A grófi ruhát viselő turisztikai animátor civilben a Lőrinczi Zoltán névre hallgat, és az egyik iskolában dolgozik biztonsági őrként.