A boldogság hetedik lépcsőfokán: ami a számok mögött van
Dr. Szabó Árpád közgazdász, aki az internetes kérdőívet állította össze
Fotó: Barabás Ákos
Az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége boldogságkonferenciát szervezett a boldogság világnapjára. Vitaindítónak az a kutatási jelentés szolgált, amelyet dr. Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár állított össze egy internetes felmérés alapján, és amelyből egyértelműen kiderült: boldogok a székelyek, Székelyföld pedig a világranglistán 18. és 19. helyen álló Amerika és Belgium közé ékelődik be. Dr. Szabó Árpád szerint azonban érdemes a számok mögé nézni.
Kosztolányi Kata
2018. március 23., 14:432018. március 23., 14:43
– Milyen felismerés szülte ezt a boldogságkutatást, és milyen célt szolgált?
– A világlistát látva gondoltuk, meg kellene nézni, hogy Székelyföldön milyen a helyzet. A március 20-ai boldogság világnapjára el is készült a kutatási jelentés.
– Hogy talált a boldogság mérőmódszerére?
– Figyelmembe ajánlották a Happy Planet Indexet, és letöltöttem az egész kutatási módszertant. Ez nemcsak a boldogságot méri, hanem hogy minél tovább legyünk boldogok, vagyis magában foglalja az élethosszt, az ökológiai lábnyomot, azaz ne tegyük tönkre a bolygót, hanem biztosítsuk gyerekeink jövőjét. A negyedik faktor pedig egy szóráskorrigálási szám, ami abból indul ki, hogy egy átlagosan boldog országban jobb élni, mint amelyet két véglet jellemez, tehát nagyon boldog és nagyon boldogtalan emberek lakják.
korábban írtuk
Megmérték a mérhetetlent: nem áll rosszul a boldogság terén a székely
Összetett kérdés és szubjektív, hogy kit mi tesz boldoggá, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége mégis arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy tudományos kutatással keresi a választ arra, mennyire boldog a székely.
– Mennyi ideje volt a kutatásra, és milyen szempontok szerint állította össze a kérdőívet?
– Február végén lett éles a kérdőív, és kb. két hétig volt elérhető, március 8-án zártam le. Ez elég szűk időkorlát. Interneten keresztül bonyolítottuk le, mert úgy gyorsabb volt, máskülönben kellettek volna kérdezőbiztosok, több szervezésbe és hosszabb időbe került volna. A kérdőívet is úgy alakítottuk ki, hogy két perc alatt ki lehessen tölteni, ne raboljuk az emberek idejét. Sokat dilemmáztam, hogy Székelyföldet gazdaságilag vagy történelmileg határozzam-e meg, végül a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát vettem alapul, amely nyolc fő széket említ, így Aranyosszék nem szerepelt a választási opciók között.
Fotó: Barabás Ákos
– A big data korában már nem is meglepő, hogy a boldogságot is számszerűsíteni próbáljuk. Mennyire mérhető interneten a boldogság?
– Romániában kb. nyolcvan százalék körül van a lakosság internet-elérhetősége, ami elég jó, csak ez azt jelenti, hogy az emberek egy ötöde startból kiesik. Ezért ha nagyon komolyan és tudományos szemmel akarjuk vizsgálni a dolgokat, jelen kutatás nem reprezentatív. Másfelől ha az emberek nyakán ott ül egy kérdezőbiztos, annak félnek nemet mondani, és válaszolnak, míg az internetes változatot önként töltik ki, kedvük szerint.
– Mennyire vehető komolyan egy internetes kutatás és eredménye? Mennyire tükrözi a valóságot?
– Tudomásul kell venni ezeket az eltolódásokat, és azt is, hogy lehet, sokan csak a felajánlott wellnesshétvége elnyeréséért ikszeltek. Nem tudni, mennyire válaszoltak komolyan a kérdésekre. A pillanatnyi hangulat is befolyásolhatta a válaszadást: végül is van egy internetes kérdőív, ami gyorsan kitölthető – ha mélyebben elgondolkodik, lehet, más, épp az ellenkezője jönne ki. Lehetségesek rossz szándékú válaszadók is. A Facebook-eseményt elég sok negatív komment kísérte, amiből azt lehet feltételezni, hogy nem vagy kevésbé boldog emberek nemigen töltötték ki, inkább azok válaszolták meg a kérdéseket, akik nyitottabbak és elégedettebbek a helyzetükkel.
– Mit tudott meg a válaszadókról?
– Többségük Hargita megyéből származik, inkább nők, felsőfokú végzettségűek, munkahellyel rendelkeznek, és városban élnek.
Fotó: Barabás Ákos
– Ez azt jelenti, hogy az ő boldogságuk emelte a székelyek boldogságindexét a 6,97-es értékre?
– Ha az alkalmazott Cantril-skála 0-tól 10-ig terjedő boldogságlétráját nézzük, ez már szinte a hetedik lépcsőfok, vagyis a közepesnél jóval boldogabbak vagyunk. De ez csak egy szám, az összehasonlítások már jóval érdekesebbek.
Ez talán azért lehet, mert ha sokat jár iskolába, jobban kinyílik a látóköre, fentről látja a dolgokat, és úgy érzi, van befolyása az életére. Városon pedig inkább van internetlehetőség, mint falun, ez indokolhatja, hogy vidékről kevesebben jelentkeztek be és a városlakók jöttek ki boldogabbaknak. A kitöltött kérdőívekből több mint ezret Hargita megyeiek jegyeznek, azon belül inkább Csíkszékről, mégis az udvarhelyszékiek bizonyultak boldogabbaknak, tehát igaz lehet az a bizonyos mondás... Összesítésben a legboldogabb székelyeknek a kézdiszékiek jöttek ki.
korábban írtuk
Így vélekedik a boldogságról az irodalmár, a filozófus, a pszichológus és a lelkész
Mennyire boldog a székely? A lelkész, a pszichológus, a filozófus és az irodalmár is kifejtette, hogy saját szakterületén miként magyarázható a boldogság, illetve arról is szó volt, hogy mi teszi boldoggá a székelyt, avagy mi áll boldogságának útjában.
– Mi derült még ki a kutatásból?
– A vállalkozók, a vallásosak és a jótékony lelkek boldogabbak. Utóbbiakra egy olyan kérdés vonatkozott, hogy szokott-e pénzzel vagy önkéntes munkával embereken, szervezeteken segíteni. Azt mondják a kutatók, hogy az ilyen embereknek oxitocin kerül a vérükbe, és ettől boldogabbak lesznek. Nos, ez nagyon markánsan kijött.
Megmutatkozott továbbá, hogy a három- vagy többgyerekes családmodell a székelyeknél most éppen nem divat, pedig az világosan látszik az eredményekből, hogy akik öten élnek egy háztartásban, jóval boldogabbak, valószínűleg az összetartozás érzése miatt. A várható élettartamot is megnéztem, ami 75 körüli. Itt viszont a marosszékiek állnak legrosszabbul, de hát ott van a kombinát… Az ökológiai lábnyom mérésekor jobb híján Románia adatait vettem alapul, ebben benne van az, hogy mennyi elektromos áramot fogyasztunk, gázzal vagy villannyal fűtünk-e, mennyit utazunk repülőgéppel, és ebben az értelemben Székelyföld jobban áll, mint az ország többi része, tehát errefelé tudatosabban élünk. Visszatérve a boldogsághoz: feltételezett összetevőinek felmérésére egy életkerékmodellt vetettem be, ahol a küllők a különféle területeket jelképezték. Ennek alapján családi kapcsolatainkat és egészségünket tartjuk elsődlegesnek, míg a spiritualitással és az anyagiakkal rosszul állunk.
Fotó: Barabás Ákos
– Ha már szóba jöttek az anyagiak, kiderült, hogy a pénz boldogít-e?
– A legboldogabbak a 2000–2500 lejt keresők lettek, még a 3000 lejnél többet keresőknél is – ennek hátterében az a bizonyos Easterlin-paradoxon állhat, amelyet sokan kritizálnak és próbálják az ellenkezőjét bizonyítani, miszerint – bár a gazdagabbak elégedettebbek az életükkel – a gazdasági növekedés és a GDP nem korrelál az ember boldogságérzetével.
– Derült ki olyasmi, ami különösen meglepte?
– Bevallom, eléggé meglepett ez az előkelő hely. A kutatómunka kezdetén felállítottam azt a feltevést, miszerint Románia közepén élve, de kulturálisan Magyarországhoz kötődve a két ország értékei közt helyezkedik majd el a székelyek boldogságindexe. Ehhez képest magasabb lett, még akkor is, ha belátom, hogy nem volt reprezentatív a minta, és valójában kicsit kisebb, olyan 6–6,5 körül lehet az érték, de még úgy is jobban állnánk. A románok boldogságindexét erősen befolyásolhatja a rossz kormányzat, a magyarok pedig a köznyelv szerint búskomorak és panaszkodósak.
Fotó: Barabás Ákos
– Lehet-e egy ország boldog vagy boldogtalan? Létezik-e nemzeti boldogság?
– Azt merném mondani, hogy tulajdonképpen nem. Inkább leszűkíteném regionálisra, a szűkebb környezet meghatározhatja az egyén boldogságérzetét.
– És mi a helyzet a boldogságlétra alsó fokán állókkal?
– Rákérdeztünk a depresszióra és az öngyilkosságra is. A megkérdezettek 11 százalékának családjában volt már kísérlet, 14 százaléka pedig maga is megpróbálta eldobni az életét. Magasnak mondanám, de az eredmény értékelésére nem vállalkoznék.
– Egyik kérdés a politikusok korruptságát firtatta. Kicsit mintha kilógott volna a lóláb…
– Az ENSZ két módszerrel végzi a maga globális kutatásait. A már említett Happy Planet Indexen kívül a World Happiness Riport is egy nagyívű felmérés, ebből vettem a kérdést, és azt is, hogy van-e döntési szabadság. Megdöbbentett, hogy egy erre irányuló kérdésben sokan, vagy háromszázan nemmel válaszoltak.
Fotó: Barabás Ákos
– Az emberiség története egyébről sem szól, mint a boldogságkeresésről. Mint örök változó mi a huszonegyedik századi boldogságfogalom? És ön szerint mi a boldogság?
– Ez egy szubjektív érzés, és mindenkinek mást jelent. Egyébként volt egy kis ferdítés a kérdőívben, mert a Gallup Intézet eredeti angol szövegében nem happiness, hanem well being, tehát jóllét szerepel, de végül is ha az ember jól érzi magát a bőrében, akkor boldog…
– Ön boldog ember? Azon a bizonyos boldogságlétrán hányadik fokra tenné magát?
– Én annak tartom magamat. A 7–8-as között lennék.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!