/ Élet+mód

Azt mondta egy jó ismerősöm még a nyár elején, hogy nem érti, miért ítélik el olyan sokan a román tengerpartot. Miért vágyik az emberek zöme külföldre, az Adriára, a Földközi-tenger görög vagy olasz partjaira, Törökországba? Az idén itthon nyaraltunk, és megtudtam a választ: megértettem, hogy miért.

Akár az idei év végéig elkészülhet a marosvásárhelyi olimpiai méretű uszoda, és a jövő év első hónapjaiban birtokukba vehetik a vizes sportok kedvelői. Románia egyik legmodernebb uszodájában országos és nemzetközi versenyeket is rendezhetnek, első körben nyolcszáz, de akár több mint ezer néző befogadására is alkalmas lesz. 

A ma 81 éves, Marosvásárhelyen élő filmrendező, zeneszerző, zongorista, televíziós szerkesztő, Boros Zoltán nem csak alkotója volt az erdélyi magyar zenének, hanem közvetítője és szervezője is. Zenei odaadásának forrását kerestük, miközben marosvásárhelyi otthonának ötszögű nappalijában beszélgettünk.

Dédnagymamája, nagymamája is már nagy ismerője volt a gyógynövényeknek, kenőcsöket, tinktúrákat készített mindkettő, így nem csoda, hogy Hadnagy Hunor is tudja, milyen jótékony hatása van a somkórónak, a fűzfakéregnek, miben segít a vérehulló fecskefű vagy éppenséggel a páfrányfenyő levele. 

Nagybányán és környékén a vendégeket nem kényeztetik el magyaros ízeket kínáló éttermekkel. A Fernezelyi vízgyűjtő tó partján található az Őzike panzió és étterem, amely a magyar turisták számára is tesz gesztusokat. 

Gyergyóditró és Orotva között, a helyiek által Tilalmasnak nevezett falurészen több hektáros területet felölelő tehénfarmon gazdálkodik a helybéli Tamás Zoltán.

Ha házon kívül nem is vagyunk túl finnyásak, otthon azonban mindannyian azt a legjobb, legkényelmesebb helyet keressük, ahol elheverve pihenhetünk. Az én esetemben ez a hely a termetes Britannia sarokkanapé, amit a Maros megyei MobilaDalin gyártott.

A 27 éves, mikóújfalusi származású Miklós Tamás teremlabdarúgó eddigi pályafutásának javát az FK Székelyudvarhelynél töltötte, de egy veszprémi kitérő után idén nyáron hazaérkezett Csíkszeredába.

Az érmelléki homokon termelt szőlő borának régi hagyománya van a Kárpát-medencei magyar borkultúrában. A 19. században a kínai császár nagyobb tétel bakatorbort vásárolt helyi pincészetekből. A mai érmelléki borászat még nem ennyire híres, de kézműves borait egyre többen kedvelik. 

Néhány éves svájci tapasztalatukat és bátorságukat összegyűjtve fóliasátras zöldségtermesztésbe kezdett három évvel ezelőtt Csibi Attila és felesége, Elvira. A kis családi vállalkozást folyamatosan bővítették, így mára a Gyergyói-medence egyik legnagyobb termesztőivé nőtték ki magukat. Meglátogattuk őket.

Nem most kezdődött az érdeklődése a közélet iránt, már iskolásként is szeretett részt venni az eseményekben, a szervezésben – vallja a fiatal politikus, aki az RMDSZ színeiben a megyei önkormányzati képviselőjelöltek listáján indul az őszi helyhatósági választásokon.

Kreatív alkotó, a Dévai Kölyök Manufaktúra művészeti vezetője, akinek igen hosszú utat kellett bejárnia ahhoz, hogy ráébredjen, az életet érdemes megélni. Alkotni, fejlődni, inspirálni – ez a mottója Bajczi Mariannának, akivel újrakezdésről, elfogadásról beszélgettünk.

Különleges technikával készít meseszép ékszereket, kiegészítőket a Gyergyószentmiklóson élő Nagy Kata. Egyedi, műgyanta ékszerei a természet szépségét örökítik meg igen látványosan.

A koronavírus-járvány által megviselt éttermek közül azok vannak szerencsésebb helyzetben, ahol a vendéglátás panzióval vagy szállodával párosul. A turisztikai szempontból kullogó Szilágyságban ez a kettősség lehet a vállalkozók mentőöve.