– avatott be Hegyi Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, az interaktív irodalmi tárlat kurátora.

– részletezte a tárlat születését a kurátor.

A tárlat magyarországi múzeumok után először érkezik Erdélybe, előbb Székelyudvarhelyen állomásozik, majd Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön állítják ki.

Harminckilenc vers áll a nézők előtt, egyre bonyolultabb feladatokkal ötvözve, ezért nemcsak tartalmilag, hanem ritmikailag is kell figyelni a szövegekre. A költő kísérletező lénye és dallamos szövegei ihlették meg a Verstapintót, ahol a nézők szó szerint kézbe vehetik a verseket: 3D nyomtatóval hengertestekké nyomtatták ki a verseket, a rövid és hosszú, illetve a magas és mély hangrendű szótagok határozták meg, hogy milyen kitüremkedések kerültek a felületre. A Verskoppintónál szórakoztató módon ismerhető meg Weöres szövegeinek ritmikai világa, a látogatóknak egy képernyőn megjelenő versek ritmusát kell lekopogniuk. A Keresztöltés című vers ihlette az installációt, ahol a tizenhat szóból álló alkotást 4x4-es rácsszerű elrendezésben, írásjelek nélkül jelenítik meg, a látogatók szóról szóra öltögetve minél több értelmes, saját olvasatot találhatnak meg, és megtudhatják, hogy még hányan szőtték ugyanúgy össze a verset. A Versrajz installációnál a kiválasztott vers soraival rajzolhatnak a nézők, és közben hallhatják magát a verset is. Az Utazások állomás bemutatja, hogy élete során hová utazott Weöres Sándor.

– ecsetelte Hegyi Katalin. A Gondolatfújás installációnál pedig a látogató minden egyes fújása versrészleteket jelenít meg a vásznon. Passzívabb játékok is vannak, például nemezgyümölcsöket vehetnek kezükbe a nézők, és meghallgathatják az almák, szőlők, körték, galagonyák meséit és mondókáit. Ezeket az egészen kicsi gyerekek is élvezhetik, de a kurátor szerint hároméves kortól százkilenc éves korig minden korosztálynak nyújt látnivalót a tárlat.

– véli a kurátor.

Weöres-rajzokat is lehet majd látni

Az interaktív játékok mellett tíz tematikus táblát is láthatnak a nézők, amelyek ismertetik Weöres Sándor életútját. A képekkel, versekkel, interjúrészletekkel illusztrált táblákon

A Petőfi Irodalmi Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből is láthatnak olyan alkotásokat a tárlaton, amelyek a költőt ábrázolják, illetve verseinek illusztrációi, de nyolc olyan rajzot is bemutatnak, amelyeket maga Weöres Sándor készített. Olyan sorozatot is láthatnak a Haberstumpf-villa pincegalériájában, ami még sosem volt kiállítva: Holdbeli csónakos című művét 1943-ban bemutatta volna a Nemzeti Színház, Illés Árpádot kérte fel a költő, hogy díszlettervet készítsen a darabhoz, ám a második világháború kitörése miatt elmaradt a bemutató, csak a tervek maradtak meg.