Vitatják az ügyvédek a hírszerző szolgálat szerepét Borbolyék perében

A SRI nem végzett semmilyen nyomozati cselekményt, sem műszaki eszközökkel történő megfigyelést az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által folyatott vizsgálat során – ez áll abban a levélben, amelyet a hírszerző szolgálat küldött a Hargita Megyei Törvényszék arra vonatkozó kérdésére, hogy a Borboly Csaba és több más személy elleni büntetőeljárás során milyen együttműködés volt a vádhatóság és a SRI között.

A hírszerző szolgálattól vár választ a Hargita Megyei Törvényszék Borbolyék perében

Elfogadta a bíróság az ügyvédek azon kérését, hogy tisztázni kell a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerepét a Borboly Csaba és több más személy elleni büntetőpert megelőző nyomozás során. Ezért több kérdésre átiratban kérnek választ az intézménytől.

Több vádlott ügyvédje viszont ezzel nem ért egyet, mivel

az ügycsomó anyagai alapján úgy tűnik, az együttműködés többet jelentett a lehallgatások műszaki feltételeinek biztosításánál.

A Hargita Megyei Törvényszéken tartott hétfői tárgyaláson a bíró ismertette a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék válaszát is a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással elrendelt lehallgatásokat engedélyező bírói döntés titkosításának feloldása érdekében küldött kérésre. Eszerint

a titkosítás feloldása nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ezért ezt nem tehetik meg.

Egy alkotmányossági kifogást is megfogalmaztak Borboly ügyvédei a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban, amelyben azt kifogásolják, hogy a nemzetbiztonsági okokból elrendelt lehallgatások során készült felvételek felhasználhatók bizonyítékként más jellegű, a nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben is. ,

– érvelt az egyik védőügyvéd. Az ügyész a kifogás elutasítását kérte, a bíró közölte, később dönt a beadványról, amelyet elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz továbbíthatnak.

Az ügyvédek közül többen úgy értékelték, a bíróság nem kapott érdemleges választ a vádhatóságtól a vádirat pontosításával kapcsolatban sem – nem alapozták meg sem az okirat-hamisításra való felbujtás, sem a hivatali visszaélés vádját, hanem törvényeket, kormányhatározatokat sorolnak fel, amelyeket szerintük a vádlottak megsértettek. A vád képviselője úgy érvelt, hogy alaptalan a vádirat újrafogalmazására vonatkozó kérés, és

amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy az érintett cselekményeket a törvény nem bünteti, jogában áll felmenteni a vádlottakat.