HIRDETÉS

Vitatják az ügyvédek a hírszerző szolgálat szerepét Borbolyék perében

Kovács Attila 2018. szeptember 10., 19:23
HIRDETÉS

Továbbra sem látják tisztázottnak az ügyvédek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerepét a Borboly Csaba és több más személy elleni büntetőpert megelőző nyomozás során. Újabb alkotmányossági kifogást fogalmaztak meg, erről később dönt a tárgyalást vezető bíró.

Archív Fotó: Iochom Zsolt

A SRI nem végzett semmilyen nyomozati cselekményt, sem műszaki eszközökkel történő megfigyelést az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által folyatott vizsgálat során – ez áll abban a levélben, amelyet a hírszerző szolgálat küldött a Hargita Megyei Törvényszék arra vonatkozó kérdésére, hogy a Borboly Csaba és több más személy elleni büntetőeljárás során milyen együttműködés volt a vádhatóság és a SRI között.

Több vádlott ügyvédje viszont ezzel nem ért egyet, mivel

az ügycsomó anyagai alapján úgy tűnik, az együttműködés többet jelentett a lehallgatások műszaki feltételeinek biztosításánál.

A Hargita Megyei Törvényszéken tartott hétfői tárgyaláson a bíró ismertette a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék válaszát is a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással elrendelt lehallgatásokat engedélyező bírói döntés titkosításának feloldása érdekében küldött kérésre. Eszerint

a titkosítás feloldása nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ezért ezt nem tehetik meg.

Egy alkotmányossági kifogást is megfogalmaztak Borboly ügyvédei a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban, amelyben azt kifogásolják, hogy a nemzetbiztonsági okokból elrendelt lehallgatások során készült felvételek felhasználhatók bizonyítékként más jellegű, a nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben is. ,

Ha a SRI dönti el, hogy minek van bizonyítékértéke, az nagyon súlyos dolog, mert bűnüldöző szervvé válik

– érvelt az egyik védőügyvéd. Az ügyész a kifogás elutasítását kérte, a bíró közölte, később dönt a beadványról, amelyet elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz továbbíthatnak.

HIRDETÉS

Az ügyvédek közül többen úgy értékelték, a bíróság nem kapott érdemleges választ a vádhatóságtól a vádirat pontosításával kapcsolatban sem – nem alapozták meg sem az okirat-hamisításra való felbujtás, sem a hivatali visszaélés vádját, hanem törvényeket, kormányhatározatokat sorolnak fel, amelyeket szerintük a vádlottak megsértettek. A vád képviselője úgy érvelt, hogy alaptalan a vádirat újrafogalmazására vonatkozó kérés, és

amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy az érintett cselekményeket a törvény nem bünteti, jogában áll felmenteni a vádlottakat.

Öt éve emeltek vádat

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét.

A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Három vádlott korábban beismerő vallomást tett, őket el is ítélték, a többiek alaptalannak tartják a vádakat.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS