Verestóy bepereli rágalmazóját

Dr. Verestóy Attila szenátor rosszindulatú politikai koholmányoknak tartja a PD-L Maros megyei tanácsosának, a Maros Vízgyűjtő Medence Ügykezelősége igazgatójának vádjait, amelyek – szerinte – személye rossz színben való feltüntetését célozzák meg. „Bárki ellenőrizheti az összes eddigi mezőgazdasági, környezetvédelmi és erdészeti minisztérium nyilvántartását, soha nem volt közöm a felelőtlen erdőirtásokhoz. Nem vagyok erdőkitermelő és soha nem is leszek!” – nyilatkozta a szenátor. Hozzátette, az őt ért becsületsértésért jogi úton fog elégtételt követelni.

Az ABA MS igazgatója, Teodor Giurgea szerint a Hargita megyei, Fehér-Nyikó mentén élő lakosok a fakivágások miatt életveszélyben voltak, és csak a szerencsének köszönhetik, hogy a hegyoldalból megindult áradat kettévált. „Szerencsénk volt, mert a Kis és a Nagy-Küküllő medencéjébe szétoszlott a víz, így a károk is kettéoszlottak. Amennyiben azonban egyetlen árban érkezik, akkor végzetes lett volna, azt hiszem, a víz magassága elérhette volna akár a 10 métert is” – mondta Teodor Giurgea. Hozzátette, nem a kisgazdákkal, a munkásokkal van a gond, hanem a kizárólag a pénzügyi haszonra hajtó üzletemberekkel. „Felelőtlen személyek politikája, akik egyáltalán nem gondolkodnak emberségesen, rombolnak, írtanak, csak a pénzvágy hajtja őket. Fel kell hívnom a figyelmet az erdőtulajdonosok hozzáállására, élen Verestóy Attilával, akik csúfot űznek a környezet- és az árvízvédelemből. A nagyarányú erdőirtás miatt roppant nagy gondjaink voltak, és még nagyobbak lesznek” – ismertette az igazgató.

Szerinte már idén több helyen bebizonyosodott, hogy a túlzott fakitermelés miatt majdnem semmi nem áll a domboldalakból, hegyekből lezúduló víz útjába, a gyökerek hiányában a földet sem tartja meg semmi, így a „vízlavina” mindent elmos, ami elé kerül. „Erőteljes figyelmeztetésbe kezdtem, a sajtóhoz fordultam, szórólapokat, plakátokat nyomtattunk, a helyszíneken beszélgettem az emberekkel, hogy az erdőírtást fokozatosan végezzék és a kivágott fák helyett ültessenek újakat. Sajnos, mindez nem történik meg. Ha a jelenlegi ritmusban folytatják a tevékenységet, akkor – tanulmányt készítettünk – legfennebb tíz év múlva Romániában a természeti katasztrófák ötször többek és nagyobbak lesznek. Az áradat mindent elpusztít, ami az útjába kerül, sőt, magával viszi az iszapot is. Láttuk, hogy milyen gyorsan jön a baj, nincs idő védekezni. Ha a víz a fák között törne utat magának, akkor az emberek még esetleg felfuthatnának a dombokra, de így arra ébrednek, hogy a ház tetejéig ér a víz. A legveszélyeztetettebbek a Hargita megyeiek”– fogalmazott Teodor Giurgea, aki 11 megyében 11 000 kilométernyi folyóvízért felel.