Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:17

Pénteken kezdődik a tömeges leépítés a konfekcióiparban Székelyudvarhelyen

21:09

Perelni készül Elena Lasconi az elnökjelöltsége mögül kihátráló párttársait

20:45

A székelyudvarhelyiek is beleszólhatnak a múzeum terveibe

20:33

A mostani helyszín alkalmatlan munkavégzésre, ezért két fontos közhivatalnak is költöznie kell

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Három ember meghalt, öten megsérültek, miután egy kamionnal ütközött egy kisbusz – videóval

Baleset Székelyudvarhely közelében

Kemény hóviharokra figyelmeztetnek, jobb lesz elkerülni autóval az érintett területeket

Halálos baleset lett a vége az autós üldözésnek, amiben lopott autóval menekültek a betörők

Az út mentén rakta le a szemetét, tetemes bírságot kapott

Újabb közvécék kihelyezését tervezik Csíkszeredában a jövőben

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi

Már-már rendszerszintű a magyarellenesség tolerálása – videóval

Ahogy az várható volt, megérkezett az áprilisi tél

Még most is sokan közvécének tartják a vasúti aluljárót

Végső búcsút vettek Kovács András Ferenctől

Fotó: Sánta Miriám

Végső búcsút vettek csütörtökön Kovács András Ferenctől pályatársai, barátai és tisztelői, a Kossuth-díjas erdélyi magyar költőt a marosvásárhelyi református temetőben kísérték utolsó útjára.

MTI

2024. január 04., 21:432024. január 04., 21:43

Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője 64 éves korában hunyt el szombaton. Népes gyászoló közösség kísérte utolsó útjára, ahol Ötvös József nyugalmazott református lelkipásztor és pályatársa, Markó Béla költő, a Látó alapító főszerkesztője búcsúztatta.

Markó Béla búcsúbeszédében „a tündéri költőnek” nevezte az elhunytat, és megismerkedésük időszakát idézte fel, amikor Kovács Ferencből KAF lett. Rámutatott: Dsida Jenőhöz, Áprily Lajoshoz, Kányádi Sándorhoz vagy Szilágyi Domokoshoz hasonlóan

akkor is felismerhetők lennének a versei, ha nem lennének aláírva.

„A legjobbak úgy írják a verset, hogy szövegeiknek is mindenki mással összetéveszthetetlen DNS-ük van. Kovács András Ferenc ilyen költő volt. Ilyen eredeti, ilyen hiteles, ilyen fontos” – mutatott rá. Mint kifejtette, a legelső műveknek ugyanaz a DNS-ük, és ugyanolyan hibátlanok, mint a legutolsók. „Ezért is

meggyőződésem, hogy KAF a versei által tényleg itt marad közöttünk, csak bele kell olvasnunk, és máris látni, érezni fogjuk, ki volt ő”

– mondta Markó.

Hangsúlyozta, Kovács András Ferenc olyan világot kívánt magának, ahol a formaművészet nem menedék, elzárkózás, rejtőzés, és nincsen ellentétben a közéleti szerepvállalással. „Bebizonyította, hogy minden versbe való, ami fáj. Költészetében a görög vagy római klasszikusok együtt vannak a magyar glóbusz legjobbjaival, költő és költő, ember és ember között nincs idő- vagy térbeli határ” – idézte fel Markó, aki szerint egyre megosztottabb világunkban kell ez az empátia a másik alkotó, ember iránt.

Fotó: Sánta Miriám

„Szívesen alakoskodik verseiben, hol Jack Cole, hol Alekszej Pavlovics Asztrov, hol Lázáry René Sándor, hol Calvus. Hol pedig maga Kavafisz. De nagy tévedés lenne azt hinni, hogy ezáltal a saját identitását keresi. (.) A kitalált költők KAF határtalan empátiáját bizonyítják. Egy másik múltat írt nekünk. Milyen kár, hogy nem tud már egy másik jövőt is írni!” – mondta Markó Béla.

Hangsúlyozta: Kovács András Ferenc szelíd volt, kedves, de kérlelhetetlenül igényes szerkesztő, majd főszerkesztő, aki

nagyon tudott magyarul.

Szatmári, mint Károli Gáspár és Kölcsey Ferenc, és transzilván. Tündéri volt – mondta KAF alakváltási képességére utalva –, hiszen erdélyiként képesnek kell lenni más és más jelmezt ölteni, úgy, hogy közben mégis önmagad maradj.

Igen, tündéri költő, tündéri ember voltál, András, a szó minden értelmében. Hol derűs, hol borús, mint Erdély, de csak külsőleg változékony

– fogalmazott búcsúbeszédében Markó Béla.

Temetése napján és az azt megelőző napokban a közösségi médiában búcsúztatta Kovács András Ferencet több pályatársa: Tompa Gábor, Visky András, Dragomán György, Szabó T. Anna, Lackfi János, Tompa Andrea, László Noémi, Kelemen Hunor, és az erdélyi magyar írószervezetek és irodalmi lapok is.

Fotó: Sánta Miriám

A költőtől a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata – amelynek rövid ideig művészeti igazgatója volt –, a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház és a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is a Facebookon vett búcsút, utóbbival több produkciót készített.

Kovács András Ferencet (1959. július 17. – 2023. december 30.) a negyedik Forrás-nemzedék vezéralakjaként, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakjaként tartják számon. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Életművéért számos díjjal, a többi között József Attila-díjjal, a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díjával és Kossuth-díjjal is kitüntették.

Marosvásárhely